– Hadd mutakozzam be, David Pressman vagyok – mondja a leendő budapesti amerikai nagykövet akcentussal, de jól érthető magyarsággal abban a Twitter-profilján közzétett múlt heti videóban, amellyel vélhetően azt akarja mutatni, készül a magyarországi szolgálatra. A budapesti amerikai képviselet egy másik bejegyzésben azt is közölte, az új képviselet-vezetőnek egyértelműek a céljai hazánkban: azt akarja, hogy „a két ország közelebb kerüljön egymáshoz, és elmélyüljenek a gazdasági és a két nép közötti kapcsolatok”.
A cél nem más, mint egy szabad Európa, amelynek Magyarország szerves része, hiszen ez alapvető fontosságú egy szabad és biztonságos Egyesült Államok számára
– fogalmazott Pressman, aki az elmúlt hetekben eligazításon járt Washingtonban, Antony Blinken külügyminiszternél.
Kemény szavak
A Magyar Nemzet úgy tudja, Pressman a héten érkezik a magyar fővárosba; ezt a budapesti amerikai nagykövetség a lap kérdésére küldött válasza nem erősítette meg, de nem is cáfolta.
A Sándor-palotából pedig a lap úgy tudja, Pressmannek még nincs leszervezett időpontja, hogy átadja megbízólevelét Novák Katalin köztársasági elnöknek. Innentől kezdve lenne majd teljes jogkörű nagykövet, aki – mint az Amerikában szokásos – a hivatalban lévő elnök mandátumának végéig, várhatóan 2025 januárjáig töltheti be a posztot.
Mindenesetre a magyar politikai elit felfokozott hangulatban várja Pressman érkezését:
Joe Biden elnök 45 éves politikai kinevezettje megosztó, és a magyar viszonyokat becsmérlő kijelentéseivel alapozta ezt meg az elmúlt hónapokban. Pressman – mint júniusi szenátusi nagykövetjelölti meghallgatásán elmondta – fenyegetve érzi nálunk a demokráciát, és mélyen nyugtalanító jeleket lát Magyarországon. Többek között a médiaszabadsággal, illetve az LMBTQ-emberek jogaival kapcsolatban fejezte ki fenntartásait. Ebben az ügyben fellép majd a magyar kormánynál, illetve a „civil társadalom” képviselőivel is konzultál, ígérte.
Nyitottsággal tekintek az érkezése elé, bízom az értelmes párbeszéd és együttműködés lehetőségében, tekintettel a magyar–amerikai kapcsolatok kiemelt jelentőségére
– mondta a lapnak Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke.
A Magyar Nemzet magyar–amerikai kapcsolatokra rálátó diplomáciai forrásai általánosságban is hangsúlyozzák: Magyarország a NATO-n belüli szövetségesi szerepét aközben sem akarják elhanyagolni, hogy – mint azt Orbán Viktor kormányfő a hó eleji dallasi konzervatív konferencián, a CPAC-en is hangoztatta –
hazánk abban bízik, a republikánus ellenzék hamarosan leválthatja Washingtonban a demokrata pártiakat.
Ne szóljon bele!
Egyes kormánytagok élesebben is fogalmaztak. – A jövőben sem fogjuk elviselni, ha egy másik ország képviselője azt gondolja, azért jön ide, hogy minket megtanítson egy jobb vagy más típusú életre, mert köszönjük szépen, mi azt nem kérjük – figyelmeztetett burkoltan, de alig félreérthetően Szijjártó Péter külügyminiszter a hétfői, budapesti nagyköveti értekezleten, hozzátéve: „mi nem helytartóknak adunk működési engedélyt, hanem nagyköveteknek”.
Nagy tisztelettel kérjük arra, hogy ne beszéljen bele a magyarországi folyamatokba, mert nincsen hozzá köze
– ezt pedig kifejezetten Pressmanre utalva mondta a magyar diplomácia irányítója – érezhetően ingerülten – egy hónapja, az esztergomi MCC Feszt nyári rendezvényen. Szijjártó leszögezte ugyanakkor, a kölcsönös tisztelet talaján állva várják Budapestre az Egyesült Államok képviselőjét.
Pressmant májusban jelölte Biden a budapesti nagyköveti posztra. A 45 éves diplomata a New York-i Egyetemen végzett jogász, aki számos ponton kötődik a Demokrata Párthoz, valamint annak holdudvarához, így hollywoodi hírességekhez is, köztük George Clooney-hoz. Ismert, hogy Pressman vezette az amerikai külügyben az LMBTQ-közösség elismeréséért küzdő munkacsoportot.
A lap forrása szerint Pressman sajátos hibridje a budapesti amerikai misszióvezetők elmúlt negyed századára jellemző politikai kinevezetteknek, valamint a karrierdiplomatáknak.
Egyrészt az Obama–Biden-féle demokrata párti, a demokráciából leckéket adó politikai vonalba illeszkedik, másrészt fontos diplomáciai posztokon is szolgált már, köztük nagyköveti rangban az USA New York-i ENSZ-képviseletén (noha nem a misszió vezetőjeként).
„Másik Magyarország”
A budapesti amerikai külképviseletet jelenleg Marc Dillard ügyvivő vezeti. A nagyköveti poszt akkor üresedett meg, amikor Donald Trump előző elnök kinevezettje, David Cornstein 2020 szeptemberében beadta lemondását, majd hazautazott az Egyesült Államokba. Ritkán telik el csaknem két év anélkül, hogy betöltetlen lenne a nagyköveti tisztség a budapesti Szabadság téren.
John Ponte konzervatív amerikai politológus, a washingtoni Hudson Intézet programigazgatója lapunknak korábban elmondta, Pressman várhatóan főleg „a baloldalhoz húzó NGO-k (nem kormányzati szervezetek) és az ellenzéki erők véleményére figyel majd oda, amelyek kritikusak a demokratikusan megválasztott Orbán-kormánnyal szemben”. Niedermüller Péter, Budapest VII. kerületének DK-s polgármestere nyomban meg is hívta Pressmant Erzsébetvárosba, „hogy lássa, létezik egy másik Magyarország is, még ha most kisebbségben is vagyunk”.
Magyar Nemzet
