Rendeletével López Obrador az általa korábban bírált politikát hosszabbítja meg, miközben kormánya nem tudta megfékezni az országban elszabadult bűnözést.
A jogszabály szerint a fegyveres erőknek (FA) "rendkívüli és szabályozott módon, a Nemzeti Gárda szerepét kiegészítve" kell részt vennie a közbiztonsági feladatok ellátásában, a Nemzeti Gárda parancsnoksága alatt - áll a szövegben, arra a katonai rendőrségre utalva, amelyet López Obrador hozott létre 2018. decemberi hatalomra kerülését követően.
A rendelet 2024 márciusában lejáró hatálya azt jelenti, hogy a hadsereg Mexikó utcáin maradhat majdnem López Obrador elnöki mandátumának lejártáig.
A latin-amerikai ország veterán politikusa gyakran bírálta elődjét, Felipe Calderónt, amiért haditengerészeket és katonákat vezényelt az utcákra a közrend fenntartására.
Juan Ibarolla biztonságpolitikai szakértő a Milenio című mexikói újságnak nyilatkozva úgy vélekedett, az elnök azért kényszerült a hadsereg közbiztonsági szerepének meghosszabbítására, mert biztonságpolitikája kudarcot vallott. A hivatalát 2018-ban elnyerő López Obrador kampányában azt hangoztatta, hogy békülékenyebb biztonsági stratégiát alakít ki, amely a bűnözés gyökereinek felszámolását, mindenekelőtt a szegénység és a korrupció visszaszorítását célozza majd.
Hivatali idejének első másfél éve azonban nem volt elegendő a bűncselekmények számának visszaszorítására, sőt 2019-ben 34 582 ember megölésével rekordszintre emelkedett a gyilkoságok száma.
Csak idén márciusban mintegy 3 ezer emberölést regisztráltak az országban, ami a valaha rögzített második legmagasabb havi adat, és a legmagasabb szám López Obrador hivatalba kerülése óta.
MTI
