Ebben a térségben nem ritkák az áradások, de ezek inkább az év későbbi szakaszára jellemzőek, amikor a monszun esőzések már javában tartanak. Idén viszont az özönvízszerű esőzések már márciustól pusztítanak a régióban. A tudósok szerint a monszun kiszámíthatatlanabbá vált az elmúlt évtizedekben. Az egy év alatt várható eső nagy része hetek alatt érkezik meg.
Az India északkeleti részén fekvő Meghálaja államban június első három hetében az átlagos júniusi csapadékmennyiség közel háromszorosa hullott le, a szomszédos Asszámban pedig a havi átlag kétszerese. A két államból több folyó, köztük Ázsia egyik legnagyobb folyója éri el a Bengáli-öbölben az alacsonyan fekvő Bangladest.
Az India és Banglades mezőgazdasága számára létfontosságú monszunok mintázata az 1950-es évek óta változik: a hosszabb száraz időszakokat heves esőzések követik - mondta el Roxy Mathew Koll, az Indiai Trópusi Meteorológiai Intézet éghajlatkutatója, hozzátéve, hogy az előrejelzések szerint egyre több szélsőséges csapadékesemény várható.
Andzsal Prakash, az indiai Bharti Közpolitikai Intézet kutatási igazgatója, aki részt vett az ENSZ által megrendelt, globális felmelegedésről szóló tanulmány elkészítésében szintén azt hangsúlyozta, hogy a most tapasztalható szélsőséges időjárás példa nélküli.
Bangladesben május 17. óta 36 halálos áldozata volt az áradásoknak, az indiai Asszám államban pedig már 78-ra emelkedett az árvíz halálos áldozatainak száma, és 17 ember halálát okozták földcsuszamlások.
A 160 millió lakosú Banglades az egyik legsebezhetőbbnek számít az éghajlatváltozással szemben, amely a szegényeket aránytalanul nagy mértékben érinti.
Mohammad Arfanuzzaman, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének klímaváltozási szakértője szerint az ideihez hasonló katasztrofális árvizeknek messzire vezető hatásai vannak: ezek között említette, hogy a gazdák elvesztik termésüket és adósságcsapdába esnek, a gyerekek nem tudnak iskolába járni és fokozottan ki vannak téve a betegségeknek.
