A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy egy fokozattal „BBB/A-2”-re javította a hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló magyar államadósság-kötelezettségek besorolását az eddigi „BBB mínusz/A-3”-ról. Az új osztályzat kilátása stabil.
A lépés nyomán a három piacvezető globális hitelminősítő közül jelenleg az S&P tartja érvényben a legjobb szuverén adósosztályzatot Magyarországra.
A Moody’s Investors Service magyar besorolása „Baa3”, a Fitch Ratings ugyanennek megfelelő „BBB mínusz” osztályzattal tartja nyilván a magyar államadósság-kötelezettségeke.
A Fitch Ratings magyar besorolásának kilátása ugyanakkor felminősítés lehetőségére utaló pozitív, és a Fitch egy hét múlva, jövő pénteken vizsgálja az idén először a magyar szuverén adósbesorolást.
A Fitch a térség szuverén adósminőségi mutatóiról nemrégiben összeállított, 2019-re szóló, Londonban ismertetett éves helyzetértékelésében egyenes utalást tett arra, hogy az idén több közép- és kelet-európai ország adósminősítését javíthatja.
A cég felidézte, hogy a közép- és kelet-európai régióban Magyarországgal együtt összesen hét államadóst tart nyilván pozitív besorolási kilátással, és mivel e pozitív kilátások már 2017 óta érvényben vannak, a tanulmány szerint ezeknek az országoknak az adósosztályzatairól a Fitch az idén valószínűleg döntésre jut.
A Fitch Ratings megfogalmazása szerint a pozitív és a negatív osztályzati kilátások 7:1 arányú regionális megoszlása „felfelé ható minősítési lendületet ad” a térségnek 2019-ben.
A cég a tágabb feltörekvő európai térségben Törökországra tart érvényben negatív kilátást.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlege pénteken kiadott heti térségi előrejelzésében azt valószínűsíti, hogy a jövő héten a Fitch is felminősíti Magyarországot.
Az S&P Global Ratings indoklása szerint a magyar államadós-osztályzatok pénteken bejelentett felminősítése elsősorban a magyar gazdaság megfelelő, a magánszektor magas megtakarításai által is alátámasztott növekedési kilátásait és a hazai keresletnek hajtóerőt adó reálbér-növekedést tükrözi.
Tényező volt a felminősítésben a cég szerint emellett az autóipari és a szolgáltatási szektorok exportkapacitásainak folyamatos bővülése is.
Az S&P közölte: jóllehet várakozása szerint a magyar hazai össztermék (GDP) növekedési üteme 2021-ig 2 százalék környékére lassul, a nyitott, kisméretű magyar gazdaság azonban átvészeli a gyengülő külső kereslettel és az EU-folyósítások csökkenésével jellemzett időszakot is.
A magyar gazdaság külső fizetési pozíciója erőteljes, a nettó külső adósságráta tavaly a GDP 10 százaléka alá süllyedt a 2010-ben mért 55 százalékról – áll az S&P Global Ratings elemzésében.
A hitelminősítő kifejti: jóllehet a magyar folyómérleg-egyenleg többlete már csökken, a cég várakozása szerint azonban a lebegő árfolyamrendszer és a továbbra is alacsony munkaköltség legalábbis középtávon fenntartja a magyar gazdaság külső versenyképességét.
A hitelkiáramlás jelenlegi gyorsulását nettó alapon hazai források táplálják, bár fontos tényező, hogy bruttó bázison számolva a magyar bankrendszer nem rezidens forrásokból eredő nagybani finanszírozása is növekszik – áll az S&P elemzésében.
A cég szerint ugyanakkor a magyar bankok tőkeellátottsága jó, tevékenységük nyereséges.
Az S&P szerint a magyar bankok hitelezési hajlandóságának feléledése és pénzügyi teljesítményük javulása annak a jele, hogy a monetáris politika és a hitelezési tevékenység reálgazdasági transzmissziós mechanizmusának működése jórészt helyreállt, és ez a fejlemény segítheti a magyar hatóságokat, ha a következő két évben nehezebbé válna az európai és a globális kereskedelmi környezet.
A hitelminősítő szerint a magyar kormány viszonyrendszere EU-partnereivel továbbra is „bonyolult”. A cég azzal számol, hogy az unióból érkező strukturális és kohéziós folyósítások értéke a GDP-érték arányában mérve 1-2 százalékkal csökken akár már 2021-ben.
Az EU által Magyarország ellen indított jogi, köztük a már folyó kötelezettségszegési eljárások a kétoldalú kapcsolatok destabilizálódásának kockázatával járnak, és ez potenciálisan kisiklathatja az uniós beruházási programokat, aláásva a magánbefektetői szektor bizalmát – vélekedik pénteki elemzésében az S&P.
A cég véleménye szerint ugyanakkor 2020 előtt valószínűtlen, hogy az EU jelentősebb pénzügyi szankciókkal vagy a strukturális folyósítások csökkentésével sújtaná Magyarországot. A 2020 utáni új költségvetési időszakban már valószínűbb az EU-finanszírozások csökkentése, de ehhez is az uniós tagállamok egyhangú támogatására lenne szükség – hangsúlyozza pénteki elemzésében az S&P.
A cég szerint az erőteljesen pro-ciklikus magyar költségvetési alapállás ellenére valószínűtlen a jelentősebb költségvetési elcsúszás, és a hitelminősítő nem lát kockázatokat a 2019-re kitűzött 1,8 százalékos GDP-arányos deficitcél teljesíthetőségére, bár a 2022-ig megcélzott 0,5 százalékos hiányt „derűlátó” célkitűzésnek tartja.
A cég azzal is számol, hogy a likvid eszközöktől megszűrt közadósság-ráta 2022-ben még a GDP-érték 60 százaléka felett lesz, és ez az S&P véleménye szerint szűkítheti kormány költségvetési mozgásterét stresszhelyzet esetén.
A hitelminősítő ugyanakkor kiemeli, hogy 2018 volt a hatodik olyan év egymás után, amelyben a magyar gazdaság szilárd, kiegyensúlyozott növekedési pályán volt, és bár a magánszektor adósságállománya emelkedett, a köz- és a külső adósságráta a GDP-érték arányában számolva továbbra is csökkent tavaly.
Elemzők: indokolt és várható volt a felminősítés
A távirati iroda által megkérdezett elemzők úgy ítélték meg, hogy indokolt és várható volt Magyarország felminősítése. Pénteken a Standard & Poor’s felminősítette az ország államadós-osztályzatát.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az S&P hitelminősítő döntése után kiemelte: indokolt és várható volt a felminősítés, amire már korábban is sor kerülhetett volna. A hazai bankrendszer helyzete és kilátásai határozottan javultak az utóbbi években. A hitelezés érdemben gyorsult, a vállalati hitelállomány már számottevően bővül, a bankok forrásellátottsága bőséges, mivel a betétállomány messzemenően meghaladja a hitelállományt. A hitel/betét arány 70 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 160 százalékról. Mindebből az következik, hogy a hazai bankrendszer nincs rászorulva külső forrásokra, szemben a 10 évvel ezelőtti helyzettel, sőt nettó külföldi finanszírozóvá vált. A bankrendszer tőkeellátottsága és profitabilitása kiváló, eszközállománya a rossz hitelállományok meredek leépülésével érdemben javult – fejtette ki.
A hazai gazdaság kiegyensúlyozottan, fenntartható módon dinamikusan nő, a magas külső finanszírozási képesség hatására a külső adósság meredeken csökken, sőt, az idei év végére a hazai gazdaság – talán a történelemben először – nettó külső hitelezővé válhat – tette hozzá.
A vezető elemző rámutatott: az államadósság ráta egyelőre csak lassú ütemben csökken, de a következő években az uniós források lehívásával a nominális adósság is csökkenhet, így az adósságráta látványosan, bőven a bruttó hazai termék (GDP) 70 százaléka alá eshet vissza. A GDP növekedése felülmúlhatja a hitelminősítő várakozásait. Jövőre már mindenképp, és legkésőbb két év múlva újabb felminősítésre számítanak a Takarékbanknál – jelezte.
A piacok a kockázati felárakban már beárazták a felminősítést, így érdemi hatásra nem számítanak a Takarékbank szakértői, azonban a hazai piacok tovább stabilizálódhatnak még turbulens nemzetközi környezetben is. A banknál felminősítést várnak a többi hitelminősítő intézettől is.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint az S&P elsősorban a jelentős GDP-növekedés, az alacsony költségvetési hiány, a mérséklődő államadósság miatt döntött a felminősítésről. Szintén szerepet játszhatott a jobb osztályzatban a beruházások bővülése, mert sok esetben ez gépek beszerzését jelentette, ami javítja a gazdaság termelékenységét – mondta a szakember.
Úgy vélte, a felminősítés ellenére a jövőben a hitelminősítő kockázatosnak tarthatja a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg többletének csökkenését, ha a jövőben ez az eddigi tempóban mérséklődik, az a gazdaság túlfűtöttségének veszélyét hordozza. Mivel kicsi és nyitott a magyar gazdaság, a nemzetközi környezet is nagyban befolyásolja a teljesítményt, márpedig külföldön jól láthatóak a lassulás jelei.
Németh Dávid megemlítette, hogy a mostani felminősítéssel együtt is lemaradt Magyarország a régiós versenytársaitól, Csehország, Lengyelország és Szlovákia is több kategóriával jobb osztályzattal szerepel a hitelminősítőknél.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a döntéssel kapcsolatban kiemelte: a kedvező makrogazdasági folyamatok elegendő alapot szolgáltattak ahhoz, hogy a Standard and Poor’s – másfél évvel azután, hogy a kilátásokat pozitívra javította – felminősítse Magyarország adósság-besorolását. Emlékeztetett: az elmúlt időszakban tartósan gyors, tavaly kiemelkedően magas volt a hazai gazdasági növekedés üteme. Magyarország a gazdasági felzárkózás időszakát éli, amit a jegybanki és a kormányzati politika egyaránt támogat.
A Raiffeisen Bank vezető elemzője jelezte: a magyar gazdaság pénzügyi sérülékenysége számottevő mértékben mérséklődött az elmúlt időszakban. Az államháztartás hiánya mérsékelt, az államadósság GDP arányos mutatója csökkenő pályán van, bár továbbra is magas a hasonló fejlettségű országokhoz képest.
Az államadósság finanszírozásában csökkent a külföldiek szerepe, miközben meghatározóvá váltak a hazai befektetők – mutatott rá Török Zoltán.
