Borítókép: Folytatódó fejlesztések. Az Audi mintegy 120 milliárd forintból elektromos meghajtásért felelős gyáregységet épít Győrben (Fotó: Havran Zoltán)
Mintegy 290 milliárd forint értékben az idei év eddigi legnagyobb beruházását hajtja végre a dél-koreai W-Scope vállalat Nyíregyházán, ahol elektromos autók akkumulátorához használt szeparátorfóliát fognak gyártani. Ez 1200 új munkahelyet teremt. Az Audi pedig mintegy 120 milliárd forintos beruházással elektromos meghajtásért felelős gyáregységet épít Győrben, ötszáz újabb munkahelyet hozva létre. Ezek az elmúlt napokban bejelentett legnagyobb beruházások. Mindez a többi között azért történhetett meg, mert Magyarország versenyképes üzleti környezetet hozott létre 2010 óta. Ennek része az adórendszer is, amely ösztönzi a cégeket a fejlesztésekre és vonzza a befektetéseket.
Ezt az előnyt csorbítaná, ha Magyarország hozzájárulna ahhoz, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezessék a globális minimumadót.
Az Országgyűlés kedden ezért határozatban utasította el az európai uniós irányelv elfogadását. Ha ma baloldali kormánya lenne hazánknak, akkor a globális minimumadó előtt megnyílna az út. Ezt már a választások előtt tudni lehetett, hiszen Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti programjában is benne volt.
Jól mutatja Magyarország előnyét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése, amely szerint a nemzetközi adó-versenyképességi rangsorban hazánk a tizenharmadik helyet foglalja el tagállamok körében. Olyan országokat előzünk meg, mint Ausztria, Szlovénia vagy az Egyesült Államok.
Hazánkban a társasági adó kilenc százalék, amelynek mértéke kedvezményekkel még csökkenthető is. Ezt emelné meg jelentősen a globális minimumadó bevezetése. Azaz: romlana a magyar üzleti környezet, ráadásul háborús időszakban, kedvezőtlen nemzetközi körülmények között nőne a vállalkozások adóterhe. Ez károsan hatna a foglalkoztatásra, a beruházásokra és így a gazdasági növekedésre is.
Az Orbán-kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a munkát terhelő elvonásokat is.
Az adóék – azaz a munkát terhelő összes elvonás a teljes költség arányában – is látványosan kisebb lett. Míg 2009-ben egy egyedülálló átlagbért kereső munkavállaló esetén az adóék 53,1 százalék volt – ami az egyik legmagasabb érték volt az unióban –, addig ez 2020-ra 43,2 százalékra, míg 2022-re 41,2 százalékra csökkent. Ezt pedig tovább mérséklik a különböző kedvezmények.
A szociális hozzájárulási adó 2017-től folyamatosan kisebb lett: első lépésben 27 százalékról 22 százalékra változott, majd 2021-ig 15,5 százalékig csökkent. Az idei évtől nemcsak a szociális hozzájárulási adó mérséklődött 2,5 százalékponttal 13 százalékra, hanem az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás is megszűnt. Továbbá az adónemek száma kevesebb lett, és egyszerűsödött a rendszer.
Mindez hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a kisebb elvonások ellenére is emelkedjenek a költségvetés bevételei. Nem éri meg az adócsalással járó kockázatokat felvállalni.
A globális minimumadó ráadásul magát az Európai Uniónak is rontaná a versenyképességét, amely így is elmarad az Egyesült Államok és Kína mögött. Erre hívta fel a figyelmet a minap Párizsban Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár. A távirati iroda tudósítása szerint elmondta:
Európa versenyképessége hanyatlik, és sokkal gyorsabban veszíti el a világgazdaságban és a befektetésekben elfoglalt helyét, mint azt korábban gondolták volna.
Fotó:
