Líbia, Szíria, Hegyi-Karabakh - Ankara ezekben a térségekben haderejével is jelen van és aktív szereplő. De egyre nő a feszültség a Földközi-tenger keleti medencéjében a kiaknázatlan energiakincsek miatt. Erdogannak az Európai Unióval is állandó csörtéi vannak - egyrészt éppen az előbb említett ok, másrészt például a migrációs paktum miatt. Milyen célok határozzák meg a török külpolitikát – hangzott el a kérdés a Hír TV Globál című műsorában.
Gantner Barnabás műsorvezető Egeresi Zoltán Törökország-szakértőt kérdezte többek között arról, hogy mi volt az az érdek, amely Törökországot arra késztette, hogy ennyire gyors és aktív szerepet vállaljon a karabahi konfliktusban.
Egeresi Zoltán erre elmondta, hogy az azeri és a török kapcsolatok historikusan közel állnak egymáshoz, és Törökország onnantól kezdve, hogy Azerbajdzsán független lett a ’90-es években, támogatta a közel-keleti országot. Igaz volt ez a hegyi-karabahi konfliktusra is. A szakértő felhívta arra a figyelmet, hogy
ez a határozott és hangos külpolitikai fellépés egy jóval korábbi török külpolitikában nem biztos, hogy hasonlóképp zajlott volna. De az látható, hogy Törökország egyre több regionális konfliktusba igyekszik bevonódni, és valamilyen szinten hallatni a hangját, illetve befolyási övezetet építeni. Ebből a szempontból az azeri konfliktus egy kiváló lehetőség, amelynek egy hosszabb távú célja az lehet, hogy a konfliktust monitorozó nagyhatalmak közzé Törökország bekerüljön, így még nagyobb regionális befolyásra tegyen szert a Dél-Kaukázusban, amely hagyományosan Oroszország érdekszférájának számít, annak ellenére, hogyha a Szovjetuniónak már vége
- húzta alá a szakértő.
A műsorban szó esett arról is, hogy elfogyhat-e a levegő Törökország körül, hogyha a nagyhatalmak visszább vesznek az országgal való kapcsolataikból. A Törökország-szakértő erre azt felelte, hogy a török külpolitika úgy épül fel, hogy minél inkább növelje az ország a befolyását, bővítsék a mozgásterüket. Kiváló példa erre a szakértő szerint a görög-török határvita.
Az utóbbi egy év történései pedig azt hozták, hogy olyan hatalmak is aktívan beszállnak a Törökország ellenes koalícióba, amelyek a korábbi években kevésbé voltak aktívak ilyen téren, ilyen többek között Franciaország. (...) és abba is bele lehet gondolni, hogy vajon a török külpolitika miként alakulna a Közel-Keleten, hogyha nem az Egyesült Államok állna mögötte
- mutatott rá Egeresi Zoltán.
Teljes adás:
Hír TV