A migránsválságtól kezdve a britek uniós kilépésén át a világgazdasági versenyképesség fenntartásáig számos problémára kellene a következő Európai Parlamentnek és a szövetség kormányaként működő bizottságnak válaszokat találnia. De az egyet nem értő, és sok esetben széthúzó tagállamok vajon meg tudnak-e egyezni legalább a lényegi kérdésekben? És ebben a környezetben hol helyezkedik el hazánk és mit várhatunk a következő években?
Ezekre a kérdésekre is keresték a válaszokat a kedd esti adásban, ahol Gantner Barnabás műsorvezető vendége volt Kovács István, a Fidesz európai parlamenti képviselőjelöltje és Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető kutatója.
A Fidesz toronymagas győzelmét jósolja az az európai uniós felmérés, amelyhez 28 tagállam 43 közvéleménykutató cége gyűjtött adatokat.
Egy hónappal az európai parlamenti választások előtt az EP készített egy országonként összesített mandátumbecslést. E szerint a szavazatokért zajló kiélezett harcban a Magyarországnak járó 21 hely közül 13-at a Fidesz szerez meg, hármat a jobbik és az MSZP-Párbeszéd szövetsége, míg egyet-egyet kap a DK és a Momentum.
Az Európai Parlamenti előrejelzés azt mutatja, hogy a Néppárti frakció támogatottsága 37 képviselővel gyengül, de még így is a legerősebb pártcsalád marad. Az előrejelzés szerint az Európai Néppárt 180 mandátumot szerez, a Szocialisták pedig 149-et. A harmadik legnagyobb frakció 76 képviselői hellyel a Liberálisok lennének, míg a negyedik helyen - 66 mandátummal - az Európai Konzervatívok végeznének.
Más felmérések azt jelzik előre, hogy mintegy százmillió választópolgár nem tudja még, kire fogja adni voksát, így szavazataikért hatalmas versengés indulhat a kampányfinisben.
Kovács István szerint Jean-Claude Juncker is beleáll a kampányba, erre utalt amikor azt üzente a szerinte álhírek gyártóinak, hogy “Húsvét után visszalövünk”. Mert azt mondja, hogy olyan dolgokat állítanak róla, és a bizottságról, amelyek hazugságok. Juncker szerint az Orbán-féle túlzott nacionalizmus háborúhoz vezet – tette hozzá az EP-képviselő.
Az Alapjogokért Központ vezető kutatója úgy látja, hogy az Európai Bizottság mára minden intézmény fölé nőtt, nem látja tisztán a helyzetet, egy olyan új szerepkört nézett ki magának a Juncker által vezetett bizottság, ami tulajdonképpen politikai bizottság. Pedig politikai kérdésekben alapvetően az Európai Parlamentben kéne vitázni.
„Sokkal inkább a bizottság tematizálta az EP működését. Következik mindez a jogalkotási eljárás menetéből is, hiszen a Bizottság kezdeményez a hagyományos értelemben a jogalkotási eljárás keretében, viszont, ha visszanézzük akkor olyan jellegű kérdésekben kezdeményezett, amelyek egyértelműen politikainak számítanak” – mondta a műsorban Pócza István.
Hír TV
