Hogy mikor volt az a pillanat a világtörténelemben, amikor megjelentek azok az erők, amelyek a pénz létezését kihasználva, rátelepedtek a világ egyes régióinak pénzügyi rendszerére, azt nem tanítják az iskolában.
Magunkat azaz az emberi természetet jól ismerve azonban feltételezhető, hogy már időszámításunk előtt háromezer évvel felvetődött a gondolat. Akkor amikor egyesek azzal keresték a kenyerüket, hogy más javait raktározták és a nyilvántartás végett ezért elismervényt adtak. Gyorsan rájöttek, hogy a náluk lévő javakból kölcsönt is adhatnak. Néhányukat elragadhatta a hév és jóval több kölcsönt helyezett ki mint amennyi érték valójában a raktárában volt.
A fedezet nélküli kölcsön aztán vagy bejött, vagy nem. Az utóbbi esetben éppen azoknak okozott a legtöbb gondot, akik az ilyen túlságosan mohó raktárosokra, vagyis ősbankárokra bízták a vagyonukat. A recept – azaz a mohóságé – azóta sem változott. A túlzott pénzkibocsátásnak még a közelmúltban is sokan itták meg a levét.
Teljes adás:
