Az adás kezdetén Zöldhegyi Katalin brüsszeli tudósításából megtudhattuk, hogy célegyenesbe fordult az uniós kampány.
A mostani televíziós viták is azt mutatták, hogy tétje van a választásoknak, noha a jelenlegit inkább álvitának tartja Horváth Zsófia. A viselkedéselemző szerint nagy ellentmondás nem volt a képviselők között, valójában mindketten bevándorláspárti álláspontot képviseltek.
Zárug Péter Farkas friss németországi közvélemény-kutatásokra hivatkozva ismertette, hogy a német választópolgárok szinte egyáltalán nem ismerik a pártok jelöltjeit. Csak akkor jobb kissé a helyzet, amikor a jelöltek maguk is valamilyen európai uniós tisztségek várományosai. Más tagállamokban sem lehet nagyon tudni, hogy ki az adott párt listavezetője. „Most legyünk őszinték: ha a magyar állampolgároktól megkérdeznék, mondják már meg kapásból, hogy az LMP-nek ki a listavezetője – meggyőződésem, hogy tízből hatan nem tudnák” – vont párhuzamot a politológus. Ezen viták alapján nehezen tudna dönteni az európai választópolgár, mert ahogy hazánkban, úgy máshol is a miniszterelnök viszi a kampányt, „belpolitikai ráhangolódás van az európai uniós választásokra”. Nincs európai démosz. Európában nemzetállamok vannak, nemzetállami tematikákkal, a pártpolitikai arénák szereplői alapján döntenek az uniós kérdésekről is – szögezte le Zárug Péter Farkas.
Frans Timmermans, a szocialisták csúcsjelöltjének a viselkedéséről Horváth Zsófia megállapította, hogy nagyon magabiztosnak tűnik: egyrészt nem tudni, mit ígért neki Soros György, akihez évtizedek óta szoros barátság fűzi, másrészt a Néppárton belüli vitákból is erőt meríthet. Viszont az arrogancia is sokszor a magabiztosságra hasonlíthat, és Timmermans esetében talán inkább erről van szó – mondta el a viselkedéskutató.
A politológus szerint főleg a germán területen honosodott meg a nagykoalíció, ami a hazai „harcos politikai arénának” meglehetősen szokatlan. Látni lehet, hogy mind a Néppárt, mind a szocialisták körülbelül ugyanannyi mandátumot fognak veszíteni. Timmermans viselkedése ugyanakkor ténylegesen egy „aránytalan magabiztosságot” mutat. Valószínűleg a spanyol szocialisták győzelme és hangulata az, ami tükröződik most a szocialista csúcsjelölt magatartásában, ami a mandátumbecslések alapján nem tűnik túlzottan megalapozottnak – vélekedett Zárug Péter Farkas.
Manfred Weber sokkal visszafogottabbnak, megfontoltabbnak tűnik, ami már inkább puhaságnak látszik – állapította meg a viselkedéskutató. Webernel is megjelenik a „napraforgó típusú” politizálás. Oda húz, ahonnét több szavazatot remél. Ettől a megfelelési kényszertől nem tud őszinte, hiteles lenni – fejtette ki a szakember.
Hír Tv
