Az Európai híradó mai adásában Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet igazgatójával és Kovács Attilával, az Alapjogokért Központ kutatójával azt vizsgálta és elemezte Gantner Barnabás műsorvezető, miről szólt, hogyan folyt valójában a Magyarország és Lengyelország ellen indított politikai kampány? Milyen érdekek mozgatják a szereplőket, és mi a céljuk valójában?
2019 sem volt egy unalmas esztendő, európai parlamenti választásokkal, a Bizottság új elnökének megválasztásával, 2020 azonban minden korábbinál keményebb politikai csatározásokat hozott az Európai Unióban.
Brüsszel szinte tetszhalottként szemlélte, miképpen fekteti két vállra a tagállamokat a koronavírus járvány, a Magyar- és Lengyelország elleni jogállamisági kampányra azonban jutott idő és figyelem.
A tagállamok állam- és kormányfői júliusi csúcstalálkozójukon maratoni tárgyalássorozatot követően megállapodtak ugyan a következő 7 éves költségvetés, illetve a helyreállítási alap számairól, a német elnökség és az Európai Parlament utóbb megállapodott egy olyan mechanizmus elfogadásáról, amely felülírta az alkut.
Ezt követően bekövetkezett az, amiben kevesen hittek az unió központjában és a tagállamok fővárosában: a magyar és lengyel kormányfő vétót jelentett be, ami felért egy igazi politikai atombombával. Több hetes intenzív egyeztetést követően az állam- és kormányfők december 10-én találtak megoldást a patthelyzetre, amit egyhangúan fogadtak el az Európai Tanácsban.
Teljes adás:
Hír TV
