2020. december 4.,
péntek, Borbála, Barbara napja

Csörte: Nincs összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között a liberális felfogás szerint

2020. november 4., szerda 21:50

Egy moderátor: M. Dobos Marianne. A téma: Erősödő terrorizmus Európában - a multikulti hibája? Négy vitapartner: a pást baloldalán Horn Gábor és Kósa András, a jobboldalon pedig Mráz Ágoston Sámuel és Gajdics Ottó.

Napjaink részévé vált a terrorizmus, hétfő este Bécsben történt merénylet. Megint kinyílt az a vita, hogy a multikulturális társadalom milyen veszélyeket fenyeget. Orbán Viktor miniszterelnök szerint nem szabad engedni, hogy Brüsszelből olyan szabályokat erőltessenek Magyarországra, amelyek eredményeképpen olyanokat kellene beengedni ide, „akiket nem akarunk”, és „aztán temetésekre járhassunk”.

Gajdics Ottó a téma kapcsán elmondta, szó sincs arról, hogy ő maga iszlamofób lenne, de mint arra rémutatott, Európában az elmúlt tíz évben a terrorcselekményeket 95 százalékban „Allah hatalmas” felkiáltással hajtották végre.

Innen kezdve, aki tagadja az illegális bevándorlás és Európa iszlamizálódása, valamint a terrorizmus közötti összefüggést, az más adást néz

– tette hozzá a Karc FM és a Szabad Föld főszerkesztője

Horn Gábor nem gondolja, hogy vallási alapon történnek a támadások,

szerinte arról van szó, hogy az Iszlám Állam vallási alapokra hivatkozva milliárdos nagyságrendű embert olyan helyzetbe hoz, amihez nekik semmi közük.

Arról van szó, hogy van egy harci egysége ennek a történetnek, ez az Iszlám Állam, akik egyébként eszközként használják a merénylőket, látva Európa sebezhetőségét megpróbálnak tovább támadást intézni a demokrácia ellen, szó sincs arról, hogy ez az iszlám vallás ügye lenne

– jelentette ki a Republikon Alapítvány elnöke.

Mráz Ágoston Sámuel szerint az mindenképpen egy jogos kérdésfeltevés és vizsgálandó szempont, hogy mi áll a támadások hátterében.

A mély rétegek vizsgálata egy jogos kérdésfeltevés (…) az elmúlt öt év nagyon sok terrorista cselekményt hozott, valami a mély rétegben zajlik, ami nem az iszlám és a kereszténység kibékíthetetlen ellentétéről szól, de arról igenis, hogy az európai keresztény identitás meggyengült és valószínűleg a keresztény identitás helyreállítása lehet az, ami rendet teremthet ebben a nyugatinak nevezett világban

– fejtette ki a Nézőpont igazgatója.

Biden vagy Trump? 

Adásunk első felében természetesen szó esett az amerikai elnökválasztásról is, amelynek végleges eredménye most még nem ismert. Ami biztos – hangzott el adásunkban – legkésőbb december 8-áig győztest fognak hirdetni és január 20-án meg fog történni az elnöki beiktatás.

Akár Joe Biden, akár Donald Trump nyeri meg a választást, az rossz a demokráciának

Kósa András szerint, hiszen az ország egyik fele nem fogja teljesen legitimnek tekinteni elnököt, ami hosszú távon erodálja a demokráciába vetett bizalmat.

Bárki is lesz az USA következő elnöke, nekünk magyaroknak egyáltalán nem mindegy, hiszen - mint arra Gajdics Ottó rámutatott - Joe Biden korábban diktatúrát kiáltott Lengyelország és Magyarország esetében ellentétben Donald Trumppal, aki arról beszélt, hogy kiválóak a kapcsolatok.

Engem Biden a késői Brezsnyev szellemi frissességére emlékeztet, ha őt megválasztják, akkor egészen biztosan az apparátus veszi át a hatalmat és ez az apparátus bosszút akar állni Magyarországon, tehát arra lehet számítani, hogy az amerikai külügyminisztériumból ebben az esetben nagyon éles kritikák jönnének

– tette hozzá Mráz Ágoston Sámuel.

Kósa András Joe Biden megnyilatkozását inkább a kampány részének tudja be és úgy látja, nagyvonalakban, a térséget, Közép-Európát illetően sem Biden, sem pedig Trump politikájában nincsenek lényeges különbségek, így nagy változás nem várható.  

Teljes adás:

HírTV