A minisztérium tájékoztatása szerint a hatékonyság növelése érdekében elsősorban az országos és a vármegyei örökbefogadási rendszer további egységesítése szükséges azért, hogy minél előbb lehessen megfelelő örökbefogadó szülőt találni a gyermek számára.
Azt írták, a területi egyenlőtlenségek megszüntetése és a különböző listák elkerülése érdekében egyetlen országos lista és országos örökbefogadást elősegítő egyetlen szint jöhet létre a hazai örökbefogadásban.
A jelenlegi módosítás az Országgyűlés által most elfogadott törvénymódosítással összhangban azt a célt szolgálja, hogy a vármegyei és az országos lista helyett egyetlen örökbefogadásra várakozói listáról, egyenlő esélyekkel, valamennyi örökbefogadásra alkalmas szülő közül lehessen kiválasztani a gyermek számára legmegfelelőbb családot - olvasható a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a hazai örökbefogadási rendszer alapvető szempontja a továbbiakban is az, hogy elsősorban a gyermekek érdekeit kell érvényesíteni és szem előtt tartani, valamint mindig a gyermekek számára kell megfelelő örökbefogadó szülőket találni.
Ezt a célt szolgálja a 2024. július 1-jén már életbe lépett jogszabály is, amelynek értelmében ha az anya a gyermek születése után a kórházban hagyja gyermekét és hat héten belül nem jelentkezik érte - illetve nem nyilatkozik arról, hogy a gyermekét nevelni kívánja -, akkor a gyermek örökbefogadhatóvá válik - emelte ki a minisztérium.
Hozzátették: a jelenlegi kormányrendeleti javaslatcsomag azt is lehetővé tenné, hogy a szülő vagy hozzátartozó hat héten belül az ország bármely gyámhatóságánál nyilatkozhat arról, ha szándéka vagy lehetősége alapján maga nevelné fel gyermekét. Az a gyámhatóság, amelynél nyilatkozatot tesz a szülő vagy más hozzátartozó, a nyilatkozat megtételéről haladéktalanul értesíti a gyermek születési helye szerint kijelölt gyámhivatalt és az egészségügyi intézményt, ezzel is gyorsítva az eljárás menetét.
A tervezet rendelkezik arról is, hogy a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények gyermekek napközbeni ellátása - így különösen a bölcsődei ellátás - során a kormányhivataloknak a rendes kétévenkénti ellenőrzéseken túl kockázatelemzés lefolytatására lesz jogosultságuk, melynek következtében tovább javulhat a hatósági ellenőrzések hatékonysága - olvasható a KIM közleményben.
Fotó: illusztráció (Shutterstock)
