"Kiemelt érdeklődés volt tapasztalható az együttműködésre azért, mert Magyarország elkötelezett a nyugat-balkáni országok európai uniós csatlakozása mellett" - fogalmazott a tárcavezető, aki szerint a tavalyi magyar soros EU-elnökség alatt több sikert is elért Magyarország ebben a kérdésben. "Elkötelezettek vagyunk ennek a továbbvitelében" - jegyezte meg. "Mindezek mellett számunkra fontos, hogy a Magyarország és a nyugat-balkáni országok közötti oktatás, kutatási és kulturális együttműködéseket is megerősítsük" - emelte ki Hankó Balázs, aki elmondta, hogy három egymást követő szekcióban hétfőn a felsőoktatás, majd az innováció-kutatás kérdését, kedden pedig a kulturális együttműködés lehetőségeit tekintették át a régió miniszterei és miniszterhelyettesei.
A tárcavezető elmondta, hogy egyhangúlag fogadták el a jelenlévők a felsőoktatás területén öt, az innováció területén pedig három pontban a célokat összefoglaló közös nyilatkozatot. A felsőoktatás területén a miniszterek megállapodtak arról, hogy erősíteni kell a diplomák kölcsönös elismerését a régió egyetemei között - emelte ki Hankó Balázs, majd hozzátette, hogy arról is döntés született, hogy a Magyarország részéről kezdeményezett mobilitási programok erőteljesebb nyugat-balkáni fókuszt fognak kapni, többek között a Pannónia Program esetében is. Hankó Balázs szerint arról is megállapodtak a jelenlévők, hogy a magyarországi és a nyugat-balkáni egyetemek között kettős és közös diplomás képzések fognak indulni: az elképzelés szerint ebben a térség legkiválóbb egyetemeinek legjobb képzéseit illesztik egymáshoz.
Az együttműködések az MTMI+ (matematikai, természettudományi, műszaki-informatikai, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi) területeken fognak elindulni - hangsúlyozta a miniszter. A mérnöki képzés, a mesterséges intelligencia és az orvosi technológia vegyítése ezen országok között olyan egyedi képzés lehet, melyre sokan jelentkezhetnek a jövőben - tette hozzá. Hankó Balázs tájékoztatása szerint a tanácskozáson részt vevők egyetértettek abban is, hogy a térség egyetemeinek együttműködése segíthet az intézményeknek előre lépni a nemzetközi ranglistákon.
Az egyeztetésen megállapodás született egy olyan innovációs és kutatási alap létrehozásáról, melyből közös kutatásokat lehet kezdeményezni a térség országai között a mesterséges intelligencia, a biotechnológia és az agrárium területén - emelte ki a miniszter. Ezen kívül azonosítottak több olyan kiváló kutatási infrastruktúrát a térségben - például a szegedi ELI lézeres kutatóközpontot - ahol a nyugat-balkáni országok és Magyarország kutatóinak közös kutatási programjai valósulhatnak meg a jövőben - tette hozzá.
Döntés született egy olyan közös közös program elinditásáról is, amely startup cégek innovációját gyorsítja, illetve megnyitja előttük a magyarországi és a nyugat-balkáni piacokat - hangsúlyozta Hankó Balázs.
A miniszter elmondta, tavasszal konferenciát szerveznek a kutatóintézetek, a vállalatok, valamint az egyetemek részvételével, ősztől pedig már a térség közös, diplomás képzései, valamint az új kutatási pályázati lehetőségek is elérhetővé válnak.
Hankó Balázs felidézte, hogy Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos a magyar filmiparnak az elmúlt években bekövezett előrelépéseiről tartott előadást; Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa a Liget Projektet ismertette; Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója pedig a Kárpát-medencei magyar hagyományokról tartott előadást a vendégeknek. Ezt követően a jelenlévők megalapították a közös történelmi és kulturális gyökerekkel rendelkező és a "normalitás ligájában lévő" nyugat-balkáni országok és Magyarország részvételével a Regionális Kulturális Fórumot - emelte ki a tárcavezető. Hankó Balázs beszámolt arról is, hogy május elejére konferenciát szerveznek a térség meghatározó kulturális intézményvezetőinek részvételével, a tanácskozás témái közül a régió múzeumai és galériái közötti együttműködések erősítését emelte ki.
Forrás: MTI
Fotó: MTI
