A paksi atomerőmű bővítését eredetileg még a Gyurcsány-kormány kezdeményezte 2009-ben. „A kormánynak az a szándéka, hogy arra kérje az Országgyűlést, hogy még az idei év első félévében hozzon döntést arról, hogy a paksi atomerőmű kapacitását egy átfogó fejlesztéssel megkétszerezzük – ha mindezeket megtesszük, akkor Magyarország a régióban olyan ország lesz, amelynek nem kell attól rettegnie, hogy ha valahol baj van az energetikai rendszerben, akkor nem tudunk fűteni, vagy le kell kapcsolni a villanyt” – mondta akkor Gyurcsány Ferenc.
Szintén 2009-ben, a Gyurcsány-kormány energiaügyi minisztereként Molnár Csaba terjesztette elő azt a határozatot, ami a bővítés előkészítésére hatalmazta fel a mindenkori kormányt. Ezt akkor négyötödös többséggel fogadta el az Országgyűlés. Molnár Csaba szerint azonban ennek alapján az Orbán-kormánynak most nem lett volna joga a szerződés megkötésére. „A törvény, az atomenergiáról szóló még 1996-ban meghozott törvény nagyon világosan megmondja: nemcsak az előkészítéshez kell országgyűlési felhatalmazás, hanem a döntéshez is. Orbán tehát egyértelműen hazudik ebben a történetben” – fogalmazott a DK alelnöke.
Az Együtt–PM most népszavazással akadályozná meg a beruházást, holott Bajnai Gordon 2010-ben még nemzeti stratégiai ügynek nevezte az erőmű bővítését. „A paksi bővítés nem jó üzlet, Magyarországot eladósítja, drága, nem kifizetődő. A jelenlegi energiaárakat megemelő villamosenergia-árakat fog eredményezni, ezért a paksi bővítés nem kívánatos” – fejtette ki Jávor Benedek, az Együtt–PM társelnöke.
Korábban az MSZP is a bővítés mellett volt. 2010-ben az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként Mesterházy Attila úgy fogalmazott: a foglalkoztatás bővítéséhez olyan programok kellenek, mint a paksi atomerőmű bővítése, ami sok ezer munkahelyet teremt. Az MSZP elnöke azóta változtatott álláspontján. Szerinte csak vitáknak, hatástanulmányoknak és elemzéseknek az ismeretében lehet dönteni.
Az MSZP az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi, az LMP pedig a Fidesz székháza előtt követelte, hogy tartsanak parlamenti vitanapot az ügyben. „Azt gondoljuk, hogy itt az ideje, hogy a Magyarországot vezető kormányok felmérjék azt, hogy hányadik században vagyunk, felmérjék azt, hogy az atomenergiának az ára folyamatosan emelkedik, míg a megújuló energiaforrásoké pedig folyamatosan csökken, és levonják ebből a konzekvenciákat” – mondta el Szél Bernadett, az LMP társelnöke.
Rogán Antal szerint a bővítésről szóló szerződésről az Országgyűlésnek kell döntenie, ezért a téma mindenképpen a parlament elé kerül. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: az ellenzék minden tájékoztatást megkaphatott volna az ügyben, ha elmennek a gazdasági bizottság decemberi ülésére. „Sajnálatos, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottságának ezen az ülésén, annak ellenére, hogy ismerték a napirendet, tudták, miről lesz szó, egyetlenegy ellenzéki képviselő sem jelent meg” – tette hozzá.
Varga Mihály Magyarország élőben című műsorunkban kedden elmondta: a pénzügyi tárgyalások továbbra is folynak, így még nem lezárt, hogy mennyibe fog kerülni a projekt. A nemzetgazdasági miniszter azonban hangsúlyozta: a beruházás 40 százalékát hazai cégeknek kell elvégezni, ami azt jelenti, hogy 3-4 milliárd euró hazai vállalkozásokat fog segíteni.
