Szentkirályi Alexandra azt mondta: egyértelmű összefüggés van a háború kitörése és a magas infláció közt, ezért a kormány azon túl, hogy a békét szorgalmazza, áttekintette azt is, hogyan tudja saját belső eszközeivel segíteni az embereket.
El kell kerülni azt a helyzetet, hogy az emberek rosszabbul éljenek, a vállalkozásoknak rosszabbul menjen, és azokat az eredményeket kockáztassuk, hogy most sokan dolgoznak és a családok biztonságban érezhetik magukat - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy éles csatára számít Brüsszellel, ahol két dolgot kell szem előtt tartania a kormánynak. Egyrészt az Európai Unió tagállamaként Magyarország érdekelt abban, hogy a közös európai álláspont része legyen, ez azonban nem írhatja felül azt a célkitűzést, hogy a kormány elsősorban a magyar embereket szeretné képviselni. Ha nekik nem jók a szankciós javaslatok, ezt a magyar kormány élesen ki fogja nyilvánítani - erősítette meg a kormányszóvivő.
Szentkirályi Alexandra úgy fogalmazott: "ha az olajembargó eredeti felvetése egy lábon lövést jelentett Európának, akkor a gázembargó gyakorlatilag egy tüdőlövéssel érne fel", mivel az európai országok nem fogják tudni érdemben pótolni az Oroszországból érkező gázmennyiséget.
A kormány számára az elsődleges szempont a magyar emberek biztonsága lesz gazdasági és fizikai értelemben is - szögezte le.
A kormányszóvivő az extraprofitadóról azt mondta: a szabályt nem azért hozták, hogy a cégek, akikre vonatkozik, ne tartsák be. Ha lesznek olyan cégek, mint például az adó ellen felszólaló repülőgép társaság - amely hasonló adókat fizet egyébként Németországban, Franciaországban, Svédországban, Hollandiában -, akkor szükség esetén a kormány fogyasztóvédelmi vizsgálatot is tud kezdeményezni - jelezte.
Szentkirályi Alexandra szerint azért van szükség erre a különadóra, mert a jelenlegi háborús helyzetben valakinek "fizetnie kell a révészt", illetve hogy vannak cégek, amelyek ebben a háborús helyzetben extra haszonra tesznek szert, és az extraprofitadó ezekre vonatkozik. Látni lehetett 2010 előtt, hogy ha a pluszterheket a magyar családokra hárítják át, az munkanélküliséget, gazdasági bizonytalanságot okoz, és az egész ország fejlődését fogja vissza - hangsúlyozta. Hozzátette: a cégek is abban érdekeltek, hogy az a piac, amelyből élnek, fennmaradjon.
A kormányszóvivő a Kossuth rádió hétfő reggeli adásában arról is beszélt: minél közelebb van a háború, annál magasabb az infláció. Az észteknél 20, a letteknél litvánoknál 16-18 százalék felett van, sőt a régióban is a szlovákok, a bolgárok a lengyelek, a csehek mind magasabb inflációval számolnak - ismertette.
Szentkirályi Alexandra kiemelte: a kormány akkor dönt felelősen, ha megvédi az embereket a háborús infláció hatásaitól. Ezért döntöttek az árstopok bevezetéséről és fenntartásáról. Az élelmiszer és a benzinárstop azért október elejéig érvényes, mert "eddig látunk", de ha kell a kormány meghosszabbítja az intézkedéseket - mondta.
A kormányszóvivő kitért a globális minimumadóra is, amelyet ellenez, mert azt jelentené, hogy a magyar vállalkozások jelenlegi "effektív 7,5 százalékos" adószintjét meg kellene duplázni.
