A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: a segélyplafon ötlete saját indíttatásból született. Mint kifejtette: Magyarország akkor működik jól, ha senki nem tud több jövedelemhez jutni segélyből, mint munkából, ezért a kormány az elmúlt két évben több intézkedést is hozott már ezzel kapcsolatban. Rogán Antal szerint a jövőre bevezetendő intézkedés a költségvetés egyenlegét is javítani fogja.
Rogán Antal a ma esti Péntek8 vendége lesz |
A kormány szeptember 25-én erősítette meg a Magyar Nemzet információját, miszerint a segélyezési plafon bevezetését készítik elő a havonta kifizethető szociális támogatásoknál. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte: már számításokat végeznek és előkészítés alatt állnak a törvényjavaslatok is.
Nem lehet az IMF-megállapodás feltétele
Giró-Szász András kormányszóvivő szeptember 24-én az M1 Ma reggel című műsorában az IMF-megállapodás esetleges következményeiről szólva azt mondta: „sem nyugdíj-, sem bérbefagyasztás, sem a családi pótlék csökkentése nem jöhet szóba”.
Sajátságos módon sikersztorinak nevezte az IMF a 2008–2009-es térségbeli tevékenységét, ami hazánk esetében a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentette. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok e diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtották. A második Orbán-kormány ezzel szemben nem a megszorításokban látja a megoldást, hanem többek között a terhek szétterítésében. |
Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken megerősítette: a kormány nem fogadja el a nyugdíjak, a bérek és a családi pótlék csökkentését. beszélt arról is: a kormány Nemzetközi Valutaalapnak és Európai Bizottságnak múlt héten küldött válaszlevele alapján meg lehet állapodni a nemzetközi szervezetekkel. A miniszterelnök riasztónak nevezte a 2008-as IMF-megállapodást, kiemelve, hogy akkor 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a – jelentős részben külföldi – bankoknak, ezért kellett csökkenteni a nyugdíjakat, a béreket és a szociális juttatásokat.
2008-ban az IMF általános ijedtségben volt a bankok miatt, ezért aztán Magyarországon is gyorsan meg kellett segíteni őket a kapott hitelkeretből – mondta el az MNO-nak Boros Imre közgazdász. A baj azonban nem volt akkora – mint azt az Állami Számvevőszék is megállapította – az első hitelrészlet gyors lehívása nem volt indokolt – jelentette ki Boros.