Szirénákkal figyelmeztetik azokat, akik egy veszélyes üzem környékén laknak. Szeptembertől minden hónap első hétfőjén tartanak ilyen próbariasztásokat. A rendszer lelke egy mérőszonda, ami műszaki hiba vagy baleset miatt levegőbe kerülő gázok összetételét méri. „Meteorológiai, mérőállomás funkciójuk is van, ezért azonnal, percnyi pontossággal megadják a szélerősséget, a szélirányt, a várható terjedési irányt, minden egyes végpont haladéktalanul a katasztrófavédelem ügyeleti szolgálataira kerül, ahol 24 órán keresztül azonnali elemzéseket végzünk” – mondta Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója.
A katasztrófavédelem így könnyebben meg tudja határozni, hogy merre halad a gázfelhő, ezután tájékoztatják a lakosságot arról, hogy mit kell tenniük: zárkózzanak be egy épületbe vagy azonnal hagyják el a környéket. „Általában egy-egy veszélyes üzemnél 18-20 ilyen mérőszonda található. Ugye, azért duplikált, hogy mindenképpen kizárhassuk a téves jelzéseket és az ebből adódó kellemetlenségeket” – mondta Tanka László, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főosztályvezetője.
A rendszer már hat megyében működik, szeptembertől a fővárosban és környékén, valamint Komárom-Esztergom, Zala és Heves megyében is üzembe helyezik. „Nagyon nagy dolognak tartom azt, hogy míg korábban a három budapesti gyógyszergyár ebben a rendszerben nem volt benne, most mind a három gyógyszergyár benne szerepel. A MoLaRi, a Monitoring lakossági riasztóközpontok programja nyolc kerületet is érint Budapesten” – mondta Tarlós István főpolgármester.
A rendszer kiépítésére 2006 óta mintegy tízmilliárd forintot fordított az állam. A hálózat bővítésével a jövőben csaknem félmillió állampolgárt tudnak veszélyhelyzetben riasztani.
