Rétvári Bence kiemelte, hogy az elmúlt időszak az iskolaépítés és -korszerűsítés évtizede volt Magyarországon, amelybe belefért a falusi kisiskolák megmentése és felújítása is. Jelezte, hogy 4576 óvodai és iskolai beruházás valósult meg ezen idő alatt, a fehérvári gimnázium fejlesztésére több mint 4,2 milliárd forint támogatást biztosítottak.
Elmondta, hogy nemcsak "téglával és malterral harcoltak", hanem 26 milliárd forintból korszerű digitális környezetet teremtettek 2800 helyszínen, további négyezer helyen wifi-kapcsolatot építettek ki és kétezer intézményben sávszélesség-bővítést hajtottak végre. Megemlítette, hogy idén 120 ezer laptopot osztottak ki tanároknak és diákoknak, és hétmilliárd forintból okostantermeket létesítenek 180 iskolában.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány fontosnak tartja a keresztény iskolákat, nagyra tartja a csaknem 4200 gyereket nevelő ciszterci közösséget, amely tevékenységével szolgálja a nemzetet, a hazát és az egész kereszténységet.
Szent Bernát "Lángolj és irányíts!" üzenetét tolmácsolva azt mondta, a keresztény, hívő fiataloknak nem szabad elbújniuk, a közösségi szeretetet és élményt, a keresztény értékeket tovább kell adniuk, ebben segítenek az olyan nagymúltú intézmények, mint a ciszterci rend székesfehérvári gimnáziuma.
Vargha Tamás, a város fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy "a tanárok és diákok lelke tette naggyá és teszi naggyá ezt az iskolát" a múltban és a jelenben is, ezek nélkül ma nem létezne ez az iskola sem.
Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester rámutatott, a városban több egyházi, alapítványi és állami fenntartású iskola újul még meg, a folyamat befejezése után Székesfehérvár valamennyi patinás gimnáziuma megszépül.
Bérczi Bernát ciszterci szerzetes, zirci apát emlékeztetett arra, hogy 1702-ben indítottak a jezsuiták középfokú oktatást a városban, 1756-ra épült fel az iskolaépület, majd 1813-tól a jezsuiták feloszlatása után a ciszterciek vették át az iskolát. Jelezte, hogy e falak között tanult többek mellett Reguly Antal nyelvész, Vajda János és Vörösmarty Mihály költő, Ybl Miklós építész, Semmelweis Ignác orvos és gróf Klebelsberg Kuno miniszter is.
Az intézmény 1921-ben vette fel Szent István nevét és 1932-ben költözött a jelenlegi főépületbe; 1950-ben államosították, majd 1994-ben indult újra az egyházi iskola; 2014-re az épület szűknek bizonyult, jelenleg is 750-800-an járnak az intézménybe. A kormány 2017-ben 2,6 milliárd forinttal támogatta a bővítés első ütemét, majd 2021-ben újabb 1,67 milliárd forinttal a második ütemet.
A projekt keretében az új szárnyban tornacsarnok, étterem, díszterem, közös tanári szoba és tizenkét tanterem épült meg határidő előtt.
MTI
