Ma sokan vannak, akik vitatják, vagy egyenesen tagadják és elvetik a kereszténység és Európa sorsának összefonódását. Mi magyarok úgy tartjuk, hogy a keresztény kultúra nemcsak egy erőforrás a sok közül, hanem minden erő forrása. Az a szegletkő, amely az európai civilizáció építményét egyben tartja. Nélküle nincs szabadság, és nincs európai élet sem
– hívta fel rá a figyelmet beszédében a miniszterelnök.
Orbán Viktor rámutatott, 2000 év óta Európa minden jelentős megújulása valamiképpen a kereszténységből indult el. Constantinus rendeletétől kezdve a reformáción keresztül az eredetileg kereszténynek tervezett Európai Unó megalapításáig. Fontos, ma különösen is fontos, hogy erre is emlékeztessük magunkat – tette hozzá.
Az istentiszteleten Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Református Egyházkerületének püspöke arról beszélt, hogy a Klapka téri gyülekezet 80 éve erőt kapott temploma építésére, ahogyan akkor is, amikor a kommunizmus idején "kiszúrták a szemét a semmivel", de a kommunizmus bukása után is kapott erőt ahhoz, hogy felvesse a templomépítés régi gondolatát. A kommunizmusnak csak egyet lehet megköszönni, azt, hogy véget ért - fogalmazott.
A püspök hangsúlyozta: a református ember, amit elkezdett, azt be is fejezi.
Veress Gábor, a Klapka téri gyülekezet lelkipásztora kiemelte, a templomot tervező Szeghalmy Bálint a református templomépítészet legnemesebb hagyományait folytatta. "Hisszük, hogy drága templomunk (...) bástya és menedék lesz - mondta.
A Klapka téri templom tervének elkészítésére 1937-ben kapott megbízást Szeghalmy Bálint, 1939-ben tartották meg az első "kapavágási ünnepséget", az elkészült alagsort pedig 1940-ben szentelték fel, ám a háború miatt az építkezés abbamaradt - olvasható a gyülekezet honlapján.
A templom befejezési munkálatai 2017-ben kezdődtek el az eredeti tervek alapján. Veress Gábor úgy tájékoztatott, hogy a költségek 375 millió forintot tettek ki, az építkezéshez a kormány és a XX. kerületi önkormányzat is biztosított támogatást.
Hír TV - MTI
