A magyar kormányfő szerint amikor kérdőre vonnak bennünket, vagy megkérdőjelezik a magyar jogállamiságot, akkor belelépnek a becsületünkbe.
Orbán Viktor leszögezte, a nemzetközi kapcsolatok nem arra épülnek, hogy egyik ország sértegetheti a másikat, hanem arra, hogy megadjuk a kölcsönös tiszteletet.
Tények és bizonyíték nélkül nem vádoljuk meg egymást
- tette hozzá.
A miniszterelnök emlékeztetett, nehéz dolog jogállamisági teljesítményeket összemérni, hiszen különböző történelmek, különböző jogi megoldások vannak. Orbán Viktor elmondta, van olyan jogi intézmény, ami nincs Finnországban, de sohase mondaná azt, hogy ettől Finnország egy gyengébb jogállam.
A politikus óva intett attól, hogy bármelyik európai uniós miniszterelnök elutazzon egy másik országba, hogy megmossa a fejét egy kormányfőnek a jogállamiság ügyében, mert akkor - tette hozzá - sok minden lesz, de európai egység nem.
Tudomásul kell venni, hogy Közép-Európában a demokrácia, a sajtószabadság, az alkotmányosság nem egy politikai játék. Nálunk becsületbeli ügy, komolyan vesszük és szeretnénk ha más is komolyan venné és nem használná politikai fegyverként Magyarország ellen
- emelte ki.
Orbán Viktor elmondta: Magyarország nyitott a költségvetéssel kapcsolatos javaslatokra, de ez egyelőre nem kiérlelt ajánlat, csupán politikai szlogen.
Orbán Viktor Várhelyi Olivért javasolja új biztosjelöltnek
Várhelyi Olivér nagykövetet, a brüsszeli állandó képviselet vezetőjét jelöli Magyarország uniós biztosának a miniszterelnök.
Rinne: Jobb Európát kell építenünk
Antti Rinne elmondta, hogy sok közös van a két ország között, de egy jobb Európát kell építenünk. A finn miniszterelnök közölte, hogy sok kapcsolódási pont van a két ország között. A kormányfő elégedett, hogy Magyarország is csatlakozni fog a hibrid fenyegetések elleni közös fellépéshez - számolt be az Origo.
A Brexitről azt mondta Rinne, hogy bíznak abban, hogy megegyezéssel távozik Nagy-Britannia.
Jogállamiság kérdése - Háttér
Az Európai Parlament tavaly szeptemberben szavazta meg, hogy az Európai Tanács kezdjen eljárást Magyarországgal szemben a jogállamiság és a demokrácia helyzete miatt. A folyamat azonban az országok állam és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban elakadt, a román elnökség nem vette napirendre az ügyet. A finn elnökség ezen változtatott: Helsinki továbblépne a Magyarország ellen folyó hetes cikk szerinti eljárásban.
A magyar kormány többször is kritizálta az eljárást, valamint a finn vezetést is, amiért továbbléptetnék a folyamatot. Orbán Viktor Tusványoson például arról beszélt, hogy Finnországnak más a jogrendje, így nincs alkotmánybírósága, a tudományos akadémia felügyelete pedig az oktatási minisztérium joga.
A magyar igazságügyi miniszter pedig a kettős mérce alkalmazására figyelmeztetett. Varga Judit szeptemberben Brüsszelben az általános ügyek tanácsa előtt védte meg a magyar álláspontot. Rámutatott, a meghallgatás a bevándorláspártiak bosszúhadjáratának egy újabb állomása volt.
A magyar kormány szerint fontos a kettős mérce kizárása és a tisztességes eljárás, amikor a finn EU-elnökség a Magyarországgal szembeni hetes cikk szerinti eljárás lépéseiről dönt. Emellett azt is lényegesnek tartja, hogy egy ilyen súlyú ügyben a tagállamok többségének akaratát tudja maga mögött az elnökség.
Az Orbán-Rinne találkozó előtt Soros György magyarországi lerakata is akcióba lépett - írta a PestiSrácok. Az Amnesty International például nyílt levélben követelte Antti Rinnétől, hogy kérje számon a magyar miniszterelnököt, álljon ki nyilvánosan az állítólagosan “megtámadott bírák és civilek mellett”. A levelet Vig Dávid, az Amnesty Magyarország és Frank Johansson, az Amnesty Finnország igazgatói írták Antti Rennének.
Bayer Zsolt publicista is levelet írt, de ő Orbán Viktornak, amelyben azt kérte, tegyen fel kérdéseket kollégájának az igencsak aggasztó finn jogállamiságról, például az alkotmánybíróság ottani hiányáról.
Hír TV - Origo
