A feljelentés lényege szerint egy mobiltelefonok feltörésére és lehallgatására alkalmas kémprogram használatával jogellenesen figyelhettek meg számos magyar újságírót és ellenzéki közéleti személyt.
A leplezett eszközök alkalmazását, például információs rendszer titkos megfigyelését, lehallgatást a magyar törvények szigorú feltételekhez, bírói vagy más külső engedélyhez kötik. Ezeknek az eszközöknek az alkalmazása azonban a feltételek fennállása esetén nemcsak bűnüldözési célból, hanem a rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendészeti vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben írt nemzetbiztonsági célokból is engedélyezhető. E célokat az arra feljogosított szervek határozhatják meg. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995-ös törvény engedélyez titkos információgyűjtést nemzetbiztonsági célokból, az ennek során alkalmazott eszközök azonban a kor technikai követelményeinek megfelelően változtak. Erre figyelemmel a regionális nyomozó ügyészség nem azt vizsgálta, hogy milyen szoftvert alkalmaztak a hatóságok, hanem azt, hogy a leplezett vagy titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök felhasználásának törvényi követelményei fennálltak-e.
"A minősített iratokra is kiterjedő, széleskörű nyomozás azt állapította meg, hogy jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása nem történt" - áll az ügyészségi közleményben.
A sajtóban megnevezett személyek személyiségi jogainak védelme érdekében szükséges megjegyezni, hogy nem feltétlenül gyanúsítható bűncselekménnyel az, akivel szemben a hatóságok rendészeti vagy nemzetbiztonsági célból alkalmaztak titkos információgyűjtést. A feljelentésben megjelölt esetekben vizsgálta a főügyészség, hogy okozott-e hátrányt az eljárás a megfigyelt személyeknek. Ilyen hátrány okozás a nyomozás adatai szerint nem történt - közölték.
Januárban Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem tárt fel jogsértést a Pegasus kémszoftver magyarországi alkalmazásával, illetve engedélyezésével kapcsolatban. A hivatal mintegy fél éven át hivatalból vizsgálta a Direkt 36 portál tavaly nyári cikkei nyomán az izraeli kémszoftver magyarországi nemzetbiztonsági szervek általi használatát, illetve igazságügyi minisztériumi engedélyezését.
A portál tavaly többek között arról írt: mintegy 50 ezer olyan telefonszám van, amelyet egy újságírókból álló nemzetközi csapat által elvégzett tényfeltáró projekt szerint az NSO elnevezésű izraeli cég ügyfelei megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól több mint ötven országban, köztük Magyarországon. Az NSO ügyfelei a programot legalább tíz országban használják újságírók, jogvédők, ellenzéki politikusok, ügyvédek és üzletemberek ellen.
