Navracsics Tibor a második világháború kitörésének 75. évfordulóján beszélt erről a Dohány utcai zsinagóga udvarán rendezett megemlékezésen. Felidézte, hogy a pusztítás Lengyelország lerohanásával kezdődött. A tárcavezető szimbolikus jelzésnek tartja, hogy hétvégén a lengyel miniszterelnököt választották az Európai Unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács új elnökévé. A politikus a világháború kiemelkedő tragédiájának nevezte a holokausztot.
– Büszkén mondhatjuk Európára, hogy a zsidó-keresztény kulturális örökség folytatója, a zsidó közösségek Európa bármely országában szerves részét alkották az adott ország társadalmának, a zsidó alkotók, gondolkodók, kereskedők, iparosok, és sorolhatnánk az összes foglalkozást, mind-mind szerves részei voltak az adott ország gazdaságának, művészetének és kultúrájának. Mégis most, 75 évvel a II. világháború kitörése után még mindig fájdalommal gondolhatunk arra a valószínűleg pótolhatatlan veszteségre, amelyet az európai zsidóság és így a magyarországi zsidó közösség is elszenvedett a II. világháború során – jelentette ki Navracsics Tibor.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke párhuzamot vont a szélsőjobboldal akkori és mostani előretörése között a megemlékezésen. Heisler Andrást aggasztja, hogy a Jobbik parlamenti párt maradt. Szerinte a szélsőséges eszmék ellen kíméletlenül, engedmények nélkül kell küzdeni. A Mazsihisz elnöke a Zsidó Nyári Fesztivál egyik rendezvényén is beszédet mondott. Az Imák Auschwitz után című tárlat műalkotásai rabbik, püspökök és egyházi gondolkodók imádságai alapján készültek.
– Az emlékezetpolitika által megosztott társadalmunkban a magyar Soá hetvenedik évfordulóján a szervezők úgy látták, hogy szükségszerű megfogalmazni: a Soá tragédiája nem kizárólag zsidó ügy, hanem keresztény és össztársadalmi egyaránt. Ennek kifejezéseként rabbik, püspökök írtak Ima Auschwitz után imádságokat, melyeket kortárs művészek kaptak meg és a művészet eszközével vizuális tartalommal tettek egyetemes üzenetté – mondta Heisler András.
