A bankok elszámoltatásáról szóló törvény a Magyar Nemzeti Bank elnökének hatáskörébe utalja a módszertan meghatározását. Így a jegybank egyenlete alapján fizethetik majd vissza a pénzintézetek az ügyfeleknek a tisztességtelenül beszedett összegeket.
„Az elszámolási módszertan fő szabálya, hogy a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződéskötés időpontja óta a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán, valamint a szerződéskötéskori eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás” – magyarázta Répássy Róbert.
A jogszabálytervezet vitájában az Igazságügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy az elszámolás azokra is vonatkozik majd, akik végtörlesztettek, vagy a Nemzeti Eszközkezelő segítségét vették igénybe. Ráadásul az ügyfeleknek lehetőséget nyújt arra is, hogy a Pénzügyi Békéltető Testülethez forduljanak, ha elégedetlenek a pénzintézet elszámolásával. Répássy Róbert azt mondta, hogy a rendelkezés összesen 1000 milliárd forinttal könnyíti meg 1,3 millió hiteles család életét.
Az ellenzéki pártok már a vita során jelezték, hogy képviselőik igennel fognak szavazni. „A probléma gyökere a legyengült forint, ennek ellenére a benyújtott törvényjavaslatot támogatni fogjuk, hiszen valamelyest enyhít a terheken. Köszönjük szépen” – mondta Burány Sándor, az MSZP országgyűlési képviselője.
„Ez a javaslat nem teljes körű, de legalább egy előrelépés, ezért támogatni fogjuk a zárószavazásnál, a forintosítás, az azonnali forintosítás lenne a megoldás” – vélekedett Schiffer András, az LMP frakcióvezetője.
A törvényt végül 167 igen, 1 nem és 2 tartózkodással fogadta el az Országgyűlés.
Fair bankrendszer
„Végig fogjuk vinni a bankok elszámoltatását.” – A jogszabállyal kamat- és díjemelési tilalom is életbe lép. A Fidesz frakcióvezetője szerint ez addig marad hatályos, amíg kész nem lesz az úgynevezett „fair bankrendszerről” szóló törvény.
– Egy olyan törvényt szeretnénk előkészíteni, amelyik a fogyasztási hitelekre, a magánszemélyek által felvett hitelekre vonatkozóan egyértelmű, átlátható, apró betű nélküli árazási rendszert ír elő, és amíg ezt a törvényt nem fogadj el az Országgyűlés, addig a kamat- és díjemelési moratórium hatályban marad – fogalmazott Rogán Antal. A frakcióvezető hozzátette: az Országgyűlés még ebben az évben elfogadhatja az átlátható banki árazásról szóló jogszabályt is.
Megválasztották az új alkotmánybírákat is
Titkos szavazással választotta meg a parlament az új alkotmánybírákat. Czine Ágnes, Sulyok Tamás és Varga Zs. András elfogadásához a képviselők kétharmadának szavazata volt szükséges. A két utóbbi jelölt kinevezése szeptember végétől, Czine Ágnesé november közepétől hatályos, és tizenkét évre szól. Az új alkotmánybírák az Országházban letették esküjüket is.
Letette az esküt Szijjártó Péter
Letette a miniszteri esküt a Parlamentben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. A köztársasági elnök szeptember 23-i, keddi hatállyal nevezte ki tárcavezetővé Szijjártó Pétert. Az Országgyűlés négy szakbizottsága szombaton hallgatta meg az eddig államtitkárként dolgozó politikust, és támogatta kinevezését. Szijjártó Péter az uniós biztosnak jelölt Navracsics Tibort váltja a miniszteri poszton.