A Mazsihiszt ma már az Agrobank-ügyben elhíresült Kunos Péter képviseli ügyvezető igazgatóként a Zsidó Közösségi Kerekasztalon. A bankár a 90-es évek végén megjárta a börtönt, sikkasztásért ítélték el. A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tőle, hanem elődjétől, Zoltai Gusztávtól vár tanácsokat, akinek új megbízatását a Magyar Hírlap szellőztette meg. „Mindenkit meglepetésként ért, reggel fél 7-kor csörgött az első telefon, és fél 9-ig folyamatosan mindenki hívogatott” – nyilatkozta Heisler András, a Mazsihisz elnöke.
A kancelláriaminiszter megerősítette, hogy valóban a tanácsadója lesz a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatója. Lázár János Zoltai Gusztáv több évtizedes szervezői tapasztalataira számít a politikában.
„Valóban fölkértem Zoltai Gusztáv korábbi ügyvezető igazgató urat, hogy több évtizedes közösségszervezői tapasztalatait használja, és próbáljon nekünk – adott esetben vitás kérdésekben – tanácsot adni, véleményt megformálni. Ez korántsem jelenti, hogy mindenben egyetértenénk vagy elvtelen támogatója lenne a mi politikánknak. Inkább azt jelenti, hogy nyilván a mi munkánkban szükség van jó néhány olyan ember véleményére is, aki egyáltalán nem tartozik a szekértolóink közé vagy a táborunkba, mégis vállalja a véleményét” – fejtette ki Lázár János.
Zoltai Gusztáv a Kádár-rendszerben művészeti titkárként tevékenykedett a színházi életben. A rendszerváltozás után választották a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatójává. Posztjáról áprilisban mondott le. Távozásának hivatalos indoka a német megszállási emlékmű volt, de a Szombat című zsidó folyóirat értesülése szerint a Mazsihisz gazdálkodásának átvilágítása is szerepet játszhatott a döntésben. Zoltai Gusztáv rendszeresen bírálta a holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító Sorsok Háza szakmai programját.
Lázár János a kerekasztal résztvevőinek azt ígérte, hogy a kiállítást a magyarországi zsidó szervezetek támogatásával és a nemzetközi zsidó közösség segítségével alakítja ki a kormány. A Mazsihisz mégsem hagy fel az állami megemlékezések bojkottjával a holokauszt 70. évfordulóján.
„Mi nem bojkottról beszélünk, hanem hogy távol tartjuk magunkat a kormány által szervezett holokauszt-megemlékezésektől, addig, amíg a kéréseink nem teljesülnek. Azok nem teljesültek. Itt a szoborra és Szakály Sándorra gondolok, és reméljük, hogy a Sorsok Házában előre tudunk lépni. Tehát úgy gondolom, hogy ez a fajta távolságtartás most végig marad a holokauszt-emlékév kapcsán” – közölte Heisler.
A Zsidó Közösségi Kerekasztalt decemberben hívják újra össze, az ülésen az igazságszolgáltatás vezetőinek társaságában tekintik át az antiszemitizmussal szemben meghirdetett zéró tolerancia érvényesülését.
