„Ha önnek most valaki a valóságot elmondaná, annak kénytelen lenne azt válaszolni, hogy ez a tökhülye fantaszta önt be akarja ugratni. Nevetni kezdene és kiutasítaná. Ellenben, ha valaki valamilyen bolondságról kezdene beszélni, ön azonnal szimatolni kezdene, és azt mondaná, ebben mégiscsak van valami. És minél bolondabb lenne, annál nagyobb hitelt adna neki. Végül, ha valami abszurdumot mondana, akkor ön megesküdne, hogy ez az igazság. Minél nagyobb valamely állításban a valószínűtlenségi mozzanat, a dolog számukra annál hihetőbb, és minél kisebb, annál hihetetlenebb.”
Nem tartom valószínűnek, hogy Jakab Péter vagy Stummer János jobbikos politikusok (?) ismernék Hamvas Béla Karnevál című művét, ennek ellenére talán ösztönösen is magukévá tették a regény egyik szereplőjének különös elméletét. Bár ha belegondolunk, maga a mai Jobbik létezése is annyira valószínűtlen, hogy lehet, mindannyian áldozatul estünk ennek a megtévesztésnek, s azt hisszük, van valami, ami nincs.
Szóval itt van ez az Orbán Viktor titkos alagútja nevű lázálom, és itt van Jakab Péter balesete. Látszólag a kettőnek semmi köze egymáshoz, ám információink szerint nem véletlenül követte egyik a másikat.
A titkos alagút fedőnevű hazugság azt a célt szolgálta, hogy elterelje a figyelmet a Jobbik elnökének karamboljáról.
És itt lép a képbe a valószínűtlenségi mozzanat. Ezek ketten, Jakab és Stummer kigondolták, hogy valami igazán ütőset kell mondani, hogy senki ne a koccanásról beszéljen, hanem az alagútról. Sőt: Alagútról. Orbán Titkos Alagútjáról.
Ez az egész állítás annyira valószínűtlen, hogy a baloldal sok híve kapásból elhiszi. Ki gondol abba bele, hogy vajon mi a fenének kellene a miniszterelnöknek egy titkos, ötvenméteres alagút? És hiába a cáfolat, a meggyőző magyarázat, Jakabék híveit – a DK-tól a Momentumig – már nem izgatja a valóság. Ők hinni akarnak a rettegés alagútjában, s nyilván sokak fantáziája meg is lódul: ott darálják majd a fideszesek, sőt Orbán Viktor személyesen az elfogott SZFE-s diákokat, a DK-s nyugdíjasokat, a jobbikos keretlegényeket. Vagy valami hasonló. Darálták volna, persze, mert a hős Stummer leleplezte a gaz diktátor aljas tervét.
Pedig lenne itt egy igazi kérdés:
mi történt ott, a jakabi koccanásnál, mi volt az az eget rengető titok, ami miatt megérte, hogy feláldozzák Stummer képviselőt a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként.
Merthogy elnök ezek után nem maradhat, az tuti. Egy koccanás ugyanis nem egy nagy kunszt, bárkivel megeshet, erről terelni nincs értelme. Még az sem indokolja ezt az áldozatot, hogy kiderült, az elnök úr sofőrje talán náciszimpatizáns. Ez a Jobbiknál már a mindennapi üzletmenet része, senki nem csodálkozik. Szóval mi történt a Pobjeda, bocsánat, Skoda Octavia hátsó (vagy első) ülésén? Ez itt a nagy kérdés.
Ha mi is figyelembe vennénk a valószínűtlenségi mozzanatot, azt vélelmezhetnénk, hogy Jakab valami amerikai kémnővel forrt össze baráti ölelésben, miközben az auschwitzi lágert győzelemként ünneplő sofőrje a sebességváltót állítgatta. Az is meglehet, Jakab egy földönkívüli, aki elrabolta a jobbikos testét (ahogy mostanában néz és beszél, ez nem is annyira valószínűtlen), és a kocsiban a parizer és a Piros Arany titkos receptjét osztotta meg épp az invázióra készülő fajtársaival. Szóval, ha fantazmagória, akkor legyen minél hihetetlenebb.
Az viszont biztos, hogy a valódi titkokat nem a Puskás Arénához tervezett VIP-alagút terveiben kell keresnünk. Az csak szemfényvesztés, porhintés. Valami titkon, valami történt, ami miatt megérte a Jobbiknak ekkora áldozat. Ámbár Jakabéknál az ostobasági mozzanatot se zárjuk ki a lehetőségek közül.
Néző László
Magyar Nemzet