Érkezés után máris az ítélethirdetés elhalasztását kérte a K&H Bank jogi képviselője a Fővárosi Törvényszéktől. Az ügyvéd indítványozta, hogy a bíró forduljon az Alkotmánybírósághoz, ahogy tette egyik kollégája a napokban egy másik devizahiteles-perben. A pénzintézet jogi képviselője úgy érvelt: ha a jogszabályról utólag kiderül, hogy sérti az alaptörvényt, a bankok elbukják azt a pénzt, amelyet időközben kifizettek az adósoknak a törvény által tisztességtelennek vélelmezett egyoldalú szerződésmódosításokért. A bírói elutasította az indítványt és ítéletet hirdetett.
Az elsőfokú ítélet szerint a K&H Bank egyoldalú szerződésmódosításai – néhány kivételtől eltekintve – tisztességtelennek minősülnek. A kivételt az idén március 15-e és július 19-e közötti időszak jelenti. Ezekben a hónapokban a pénzintézet a költségek és díjak emelését az inflációhoz kötötte. Vagyis olyan átlátható, könnyen értelmezhető körülményhez, amelyet a bank nem tud befolyásolni.
Míg a K&H részlegesen nyerni tudott, addig a TakarékBank és az MKB keresetét elutasította a Fővárosi Törvényszék. A ma már állami tulajdonú MKB esetében a bíróság úgy látta, hogy a pénzintézet általános szerződési feltételei túlságosan is általánosak voltak.
Az ítéletek nem jogerősek, a bankok, illetve az állam jogi képviselőinek nyolc napjuk van fellebbezni.
Belföld
Ítélet: 95 százalékban vesztett a bank
2014. szeptember 09., kedd 21:23 | Frissítve: 2014. szeptember 09., kedd 21:51
| JV