Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.
Az elmúlt években már hagyománnyá vált, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc központi rendezvényei október 22-én kezdődnek a műegyetemi megemlékezésekkel. Tavaly azonban a koronavírus-járvány felerősödése miatt - ahogy a legtöbb rendezvény - ezek is elmaradtak.
Idén október 22-én, péntek délután az 1956-os műegyetemi emlékmű koszorúzásakor beszédet mond Harrach Péter KDNP-s országgyűlési képviselő, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója.
A Műegyetemtől 16 órakor indul a hagyományos fáklyás emlékmenet a Szent Gellért tér, Szent Gellért rakpart, Várkert rakpart, Ybl Miklós tér, Clark Ádám tér, Fő utca, Jégverem utca, Bem rakpart, Bem tér útvonalon.
A Bem téren Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár mond beszédet.
Este a Külgazdasági és Külügyminisztérium épületén fényfestés lesz látható.
Emellett országszerte tartanak kisebb helyi ünnepséget, közoktatási intézményekben is megemlékeznek a diákok az '56-os forradalomról.
Szombaton, október 23-án az Országház előtti Kossuth Lajos téren felvonják a nemzeti lobogót.
Napközben a Parlamentben megtekinthetik az érdeklődők a Szent Koronát, továbbá egész napos protokollmentes megemlékezés lesz az Új köztemetőben a 301-es parcellánál; a Terror Háza Múzeumnál is bárki gyertyát gyújthat a Hősök falánál.
A központi programok kiemelt eseményeként Orbán Viktor miniszterelnök az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán mond ünnepi beszédét. Ide érkezik majd meg a Műegyetemtől induló Békemenet is.
Az Andrássy út másik végén a DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, az MSZP és a Párbeszéd közös ellenzéki rendezvényt tart.
A rendezvények miatt a fővárosban számos forgalmas útszakaszon, különösen a belvárosban kell korlátozásokra számítani.
