A tegnapi kormányülésen a legfontosabb magyar gazdasággal kapcsolatos kérdéseket elemezték, így az infláció okait is megtárgyalták – tájékoztatott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton, kormányinfón. Mint mondta, szankciós infláció van, ezért fizetünk felárat az energiáért, amely minden területen megjelenik és súlyosan befolyásolja a magyar családok mindennapjait.
Éppen ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra és a Vállalkozók Országos Szövetségének kérésére kiterjesztik a kamatstopot a kis- és közepes vállalkozások hiteleire is, meghosszabbítják a Széchenyi-kártya hitelprogramját és gyármentő programot is hirdetnek – jelentette be Gulyás Gergely. A miniszter elmondása szerint a kormány így kíván fellépni a szankciós infláció ellen, amely Európát, így hazánkat is sújtja. Emellett az eddig meghirdetett árstopok is megmaradnak – rögzítette a miniszter.
Szankciós infláció ellen küzdünk, úgy, hogy közben szeretnénk elkerülni a recessziót – nyilatkozta Nagy Márton, aki szintén jelen volt a kormányinfón. Magyarország gazdaságfejlesztésért felelős tárca nélküli minisztere hozzátette, az első intézkedés a változó kamatozású hitelekre vonatkozik. Emlékeztetett, június 28-én még 7,77 százalék volt a három hónapos bankközi kamatláb, ma ez 16,69 százalék. – Ez most visszakerül a júliusi, 7,77-es szintre – mondta. Mint kifejtette, ezt november 15-étől vezetik be, és a következő év júniusáig lesz érvényben.
A részletszabályokról szólva elmondta, dolgoznak rajta, és azok hamar meg fognak jelenni a közlönyben. A beruházási hiteleknek a kamatstopok alá kell kerülniük, el kell kerülni, hogy magas kamatokon pörögjenek át a hitelek – mondta. A Széchenyi-kártya programot érintő változásokról szólva kifejtette, a program továbbra is megmarad. Annyi változás lesz, hogy az idei 3,5 százalékos kamat helyett jövő év januárjától fix 5 százalékos kamata lesz. Január 1-jéig még 3,5 százalékon lehet felvenni.
Harmadik lépésként elkezdtek gondolkodni azon, hogy a bankadó részévé tegyék a hitelezési aktivitási kérdéskört. – Aki hitelez, kevesebb bankadót fizet, aki pedig nem hitelez, az többet – részletezte.
Gulyás az EU-csúcsról szólva elmondta, amikor megismerték az Európai Bizottság javaslatait, az a veszély fenyegetett, hogy Magyarország nem jut elég gázhoz. Mint mondta, ebből a szempontból a hosszú távú szerződések kulcsfontosságúak. Tegnap sikerült megakadályozni, hogy Magyarország ezen szerződései veszélybe kerüljenek.
Az energiaintenzív kkv-kat támogató programok kapcsán Nagy Márton elmondta: október 20-tól lehet energiatámogatásért jelentkezni az Energiatámogatás2022.hu honlapon, eddig pedig már közel ezer kkv regisztrált. Az idei évben az utolsó három hónapban lényegében rezsitámogatást adnak, az energiaszámlák növekményének közel ötven százalékát kifizetik, a jövő évben pedig beruházási támogatást is adnak beruházásösztönző kártya formájában, amit nemcsak zöldprogramra lehet felhasználni, hanem 15 százalékig az önerőt is finanszírozni fogják 2023 végéig. Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta: az önkormányzati támogatásokkal megindult tárgyalásokat Budapesten kívül Balla György képviselő fogja lebonyolítani, a fővárosban pedig Láng Zsolt fog az önkormányzatokkal tárgyalni.
A nemzeti konzultáció kapcsán a kormányszóvivő a Magyar Nemzet kérdésre közölte: most folyamatosan érkeznek a papíralapú kérdőívek a lakossághoz, napokon belül elkezdődik az online konzultáció is. Szentkirályi Alexandra szerint nagyon nagy eredmény, hogy idehaza elsőként tudják megkérdezni az emberek véleményét egy olyan témában, amelyről Brüsszelben, brüsszeli nyomásra döntöttek. Arra reagálva, hogy Dobrev Klára utcára hívta holnapra az embereket, Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a forradalom rendkívüliségét támasztja alá, hogy november 4. emberei is október 23-án ünnepelnek.
Méltánytalan, jogellenes és politikailag motivált az Európai Bizottság Lengyelország ellen meghozott döntése, amelynek értelmében visszatartják az uniós forrásokat – jelentette ki Gulyás Gergely. A miniszter szerint ezzel a döntéssel ahhoz járulnak hozzá, hogy meggyengítsék az EU-t. Sajnos a EB az uniós jogszabályokat nem tartja tiszteletben, és azokat a pénzeket, amelyek egyértelműen megilletik a tagállamokat, politikai szimpátia alapján ítélik oda vagy tartják vissza, ami egy nagyon helytelen magatartás – mutatott rá.
A munkácsi Turul elbontása kapcsán pedig hangsúlyozta: ez a lépés magyarellenes akció, ami elfogadhatatlan. Mint mondta, ha Ukrajna – akit Magyarország az elmúlt hónapok során minden létező területen támogatott –, célja az, hogy Európához közelítsen, akkor ez a nemzetiségi, kisebbségi jogok tiszteletben tartását is kell jelentse. Bár nem időszerű erről beszélni, emlékezetes, hogy komoly gondok voltak ezzel – mondta a tárcavezető.
A Dunaferr ügye kapcsán a miniszterek jelezték: a vasmű azért került ilyen helyzetbe, mert a mögöttes finanszírozó bank kihúzta alóla a talajt az európai szankciók miatt. Jogilag nehéz a helyzet, és lehetséges, hogy a szankciók megsértése nélkül nem tudnak segíteni a Dunaferrnek. Ráadásul ötszázmilliárd forintos tartozásuk is van, tehát bizonytalan az üzem fenntarthatósága is. A kormány célja ugyanakkor a magyar acélipar megmentése – hangsúlyozták.
Arra, hogy a Széchenyi Kártya esetében bejelentett fix 5 százalékos kamatnak van-e határideje, Nagy Márton közölte: mindig fél évről fél évre fogadnak el programokat, tehát január elsejétől június végéig lehet öt százalékon felvenni ezeket a hiteleket. Az adott kártyatípusoknál minden esetben öt százalékos lesz a kamatláb, a futamidők azonban változhatnak.
Emellett a bejelentett kamatstop – amely közel hatvan ezer kkv esetén jelenik meg és körülbelül 2000 milliárd forint a hitel értéke – november 15-től automatikus érvénybe lép, ezekre a vállalkozásoknak nem kell külön jelentkezniük.
Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2022. szeptember 29-én (fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Magyar Nemzet
