Rogán Antal szerint egy átlagos devizahitel esetében ez 3 százalékos kamatcsökkenést jelent.
– Ugye, hogyha tisztességtelenül emeltek kamatot, akkor nemcsak a tisztességtelenül befizetett kamatot kell visszafizetni, hanem vissza kell vinni a kamatszintet oda, ahol volt. Például az átlag devizahitel kamata 6 százalék volt, 9 százalékig emelkedtek ezek a kamatok, most gyakorlatilag mi azt várjuk, hogy ezek 6 százalékra vissza is fognak rendeződni, tehát azért fog majd csökkenni a kamata és a törlesztőrészlete, mert egyik oldalról csökken a tőke, ami után eleve kevesebb kamatot kell fizetni, és még a kamat mértéke is csökkenni fog – mondta Rogán Antal.
Tekintse meg a Rogán Antallal készült teljes interjút:
Az árfolyamgátasok kevesebbre számíthatnak
Kevesebbet kaphatnak vissza az árfolyamgátba belépett devizahitelesek, mint amennyire számítottak. A Portfolio.hu gazdasági szakportál úgy számol, hogy az árfolyamgátat igénybe vevők eddig átlagosan 244 ezer forintnyi törlesztőrészlet megfizetésétől mentesültek. Az elszámolási törvény alapján azonban a tisztességtelenségek miatt nekik járó összegből levonják a már elengedett összeg felét, vagyis átlagosan 122 ezer forintot. Így pedig ennyivel kevesebbet kaphatnak vissza az elszámolások során annál, mintha nem léptek volna be az árfolyamgátba.
Az MNB felkészült
A jegybank felkészült rá, hogy devizatartalékának egy részét a devizahitelek forintosítására fordítsa – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Nagy Márton. Az MNB ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a tartalék 36 milliárd euró, amiből 28-29 milliárd elég Magyarország rövid távú adósságának fedezetére. Szerinte a fennmaradó 8 milliárd euró elég lehet a forintosításra. Az igazgató hozzátette: azoknak a bankoknak, amelyek hosszú lejáratú külső devizaadóssággal rendelkeznek, a jegybanki garancia segíthet. Az MNB ugyanis kötelezettséget vállalhat arra, hogy lejáratkor odaadja a devizát.
A kormány kamatemelési moratóriumot is hirdetett. Bővebben>>>