Minden eddiginél többen, ötből négy felnőtt magyar (80 százalék) mondta, hogy már beoltották vagy tervezi, hogy beoltatja magát. Ezzel tavaly év vége óta, amióta a különféle vakcinák elérhetők Magyarországon, lényegében megduplázódott az oltáspártiak és harmadára csökkent az oltásellenesek aránya. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy kormánynak ilyen gyorsan ilyen széles egyetértést sikerül létrehoznia. Ráadásul a vakcinakonszenzus nem elvi kérdés, hanem személyes fáradozást is igénylő ügy.
Lehet, hogy az egyetértés és az oltáspártiság még ennél is gyorsabban kialakult volna, ha a baloldal egyes politikusai nem kérdőjelezték volna meg az oltások szervezettségét, az oltóanyagok hatékonyságát és a regisztráció szükségességét.
A kormányellenes politikai erők kampánya tehát nem volt eredményes.
A megkérdezettek 64 százaléka állította a kutatás során, hogy a kormány oltási tervével elégedett. Még a kormánykritikusok 37 százaléka is ezt mondta. A megkérdezettek 73 százaléka már a keleti oltóanyagok elleni félelemkeltésből sem kér, s egyetért azzal, hogy „bármilyen vakcina jobb, mint a (koronavírus) betegség”. Ezzel az állítással 22 százaléknyian nem értenek egyet.
A baloldalnak különösen az elmúlt hónapokban tett állítások lehetnek még – a várhatóan a koronavírusról szóló választási kampányban – kellemetlenek.
Gyurcsány Ferenc pártja, a DK valóságos lejárató kampányt folytatott a keleti vakcinákkal szemben az év eleje óta, de állításaik ma már egyértelműen kisebbségi véleménynek számítanak.
Azzal a baloldali párt Facebook-oldalán olvasható állítással, hogy „kérdéses az orosz vakcina megbízhatósága”, illetve „a kínai vakcinát be kell tiltani”, a magyarok 57, illetve 70 százaléka nem ért egyet (míg 29 és 16 százalékuk igen). Molnár Csabának, a DK EP-képviselőjének okfejtésével, miszerint a keleti vakcinákkal a magyar kormány embereket áldoz fel (2021. február 19.), a magyarok 68 százaléka szintén nem tud azonosulni (míg 22 százalékuk igen).
Magyar Nemzet
