1989. augusztus 14-én a zugligeti templom kertjében nyitotta meg első menekülttáborát az akkor mindössze fél éve működő Magyar Máltai Szeretetszolgálat.
„A mi kis megszokott, rendezett életünk, ami a misékből, a liturgiákból és a hittanórákból állt, egyszer csak felrobbant a szó szoros értelmében” - mondta el Vecsei Miklós a szervezet alelnöke.
25 éve tízezrek, köztük kisgyermekes családok fordítottak hátat a kommunista NDK-nak. Sokakat sátrakban szállásoltak el. A segélyszervezet önkéntesei, három hónap alatt, csaknem 50 ezer kelet-német menekültről gondoskodtak.
„Nem volt olyan nagyon egyszerű, mert ezek az emberek rettenetesen bizalmatlanok voltak” – meséli Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök.
A menekülttáborokkal Európa legnagyobb humanitárius segélyakcióját indította el a Máltai Szeretetszolgálat, amelynek munkásságát a 25. évfordulón Angel Merkel német kancellár videoüzenetben méltatta.
„A hithez bátorság is tartozik, hiszen kockázat nélkül nem lehet hinni sem. Az nem kereszténység, amikor elrejtőzködünk és bebújunk a templom falai közé, mögé, és ott éljük az életünket. A hitet ki kell vinni az emberek közé a cselekedeteinkkel, tehát ez magától értetődő volt” – fogalmazott Kozma Imre alapító elnök.
Kozma Imre megköszönte a pártállam utolsó miniszterelnökének, hogy rendszeresen látogatta a zugligeti menekülttábort. Németh Miklóst a jubileum alkalmából a Magyar Máltai Szeretetszolgálat társalapítójáról, Csilla von Boeselagerről elnevezett díjjal tüntették ki.
„Az akkori időben az a mondás járta a diplomáciai testületben, hogy páros napokon a nyugatnémet nagykövet jön nyomást gyakorolni ránk, páratlan napon a keletnémet, a hétvégeken meg együtt” – mesélte Németh Miklós.
A Magyar Nemzeti Bank a 25. évfordulóra emlékérmet bocsátott ki. A Befogadás napján a páneurópai pikniket és a határnyitást a vasfüggöny szimbolikus átvágásával idézték fel.
