2019. szeptember 16.,
hétfő, Edit napja

Bizalmas levelezés igazolja, hogy Alstom-ügyben „működött a nyomás”

Hír TV

2019. április 11., csütörtök 07:40

Az Alstom-ügyben tegnap a hat gyanúsított közül négy személy ellen vesztegetés miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádlottak nevét az ügyészség titkolja, annyit bizonyosan tudni, hogy közöttük nincs közszereplő. A Magyar Nemzet információi szerint korábban gyanúsítottként hallgatták ki Toll Károlyt, Medgyessy Péter exkormányfő bizalmasát, aki a négy személy egyike lehet. Eközben a lap birtokába kerültek azok az e-mailek, amelyeket korábban az Egyesült Királyság nyomozói szereztek be. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy Toll Károly volt az egyik legfontosabb közvetítő a francia Alstom, a BKV és a politika között.

Négy személy, köztük az Alstom vezető tisztségviselője ellen emelt vádat vesztegetés miatt a Központi Nyomozó Főügyészség az Alstom-ügyben – közölte tegnap Keresztes Imre főügyész.

A vádirat szerint a francia cég megvádolt vezető tisztségviselője – a BKV M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésére 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban – az eredményt befolyásolni képes ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg, hogy a tendert az Alstom vezette konzorcium nyerje meg.

A jogtalan előny 2007-ben és 2009-ben történt kifizetéséhez – az Alstom pénzügyi forrásából – három fiktív tanácsadói szerződést kötöttek meg a vesztegetési pénz átadásában közvetítő szerepet játszó dán és osztrák gazdasági társaságokkal, amelyeknek összesen 8 463 643 eurót fizettek ki.

Az ügyészség hat embert hallgatott ki gyanúsítottként, mindannyian szabadlábon védekeznek. Két ember esetében elkülönítették, majd felfüggesztették az eljárást. A vádlottak között két magyar mellett egy osztrák és egy amerikai állampolgár is van – közölte a főügyész. A Magyar Nemzet úgy tudja, az utóbbi terhelt az Alstom tisztségviselője.

Keresztes Imre emlékeztetett: a nyomozást 2011. január 3-án rendelték el, azt eredetileg a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta, majd a Legfőbb Ügyészség 2016. szeptember 16-án ügyészi hatáskörbe vonta az ügyet, és az eljárás további folytatására a Központi Nyomozó Főügyészséget jelölte ki.

– Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF 2012. február 2-án kezdett vizsgálatot az ügyben, majd a 2016. november 28-án kelt ajánlását – amely 2016 decemberében érkezett a Legfőbb Ügyészségre – a Magyarországon már folyamatban lévő nyomozás adataira is alapozta – jegyezte meg a főügyész.

Az ügyészség a Magyar Nemzet többszöri megkeresésére sem volt hajlandó elárulni a vádlottak nevét, azt viszont több forrásunk is megerősítette, hogy közszereplő nem volt a gyanúsítottak között. A nyomozásra rálátó informátorunk közölte, Toll Károlyt az ügyben gyanúsítottként hallgatták ki, így ő a terheltek között lehet.

Árulkodó elektronikus levelek

Eközben a Magyar Nemzet birtokába kerültek azok az elektronikus levelek, amelyeket korábban az Alstom ügyleteiben szintén vizsgálódó brit nyomozók szereztek be.

A dokumentumok áttanulmányozásakor egyértelműen kiderült, hogy Aba Botond, a BKV akkori vezetője többször is a fent említett Toll Károly lobbista közvetítésével tárgyalt a francia féllel. Toll Károly pedig nem más, mint Medgyessy Péter volt szocialista kormányfő bizalmasa. Miniszterelnökké válását követően Medgyessy éppen neki adta el a Medgyessy Tanácsadó Kft.-ben lévő tulajdonát.

Bukását követően az exminiszterelök – már mint utazó nagykövet – ismét tanácsadói bizniszbe kezdett, és megalapította az M. P. Európa Tanácsadó Kft.-t. Ez azért fontos körülmény, mert ennek a cégnek a segítségével vásárolta vissza magát Toll Károly mellé a Medgyessy Tanácsadóba, amely akkor már AssistConsult néven működött.

Az pedig csak hab a tortán, hogy a volt miniszterelnök érdekeltsége két részletben csaknem hatszázezer eurót zsebelt be az Alstomtól.

Hogy pontosan miféle ellenszolgáltatás fejé­ben, azt egyelőre nem tudni, ám tény: az összeg egy része Medgyessy feleségének a számláján landolt, születésnapi ajándék címén.

Az elektronikus levelekből az olvasható ki, hogy a francia társaság már 2003-tól folyamatos nyomásgyakorlással igyekezett indokolatlan versenyelőnyt biztosítani magának. 2003 szeptemberében Michael Anderson, az Alstom Transport alelnöke például arról írt Toll Károlynak, hogy az Alstomnak nem tetszenek a fizetési feltételek, soknak találták a négyszázezer eurós licitálási biztosítékot, és nehezményezték, hogy a cégnek az előző üzleti évek adatai alapján pénzügyileg stabilnak kell lennie.

A dörgedelmeknek meg is lett az eredményük, ugyanis Aba Botond ígéretet tett arra, hogy a jövőbeni meghívásos tendereknél lazítani próbál az Alstom által szigorúnak tartott feltételeken.

Ezen interakciók törvénytelen jellegére utalnak azok az e-mailek, amelyeket az Alstom vezetősége küldött Toll Károlynak. Jean-Louis Quillet, az Als­tom szerelvényekért felelős értékesítési csapatának a tagja 2004. február 4-én például arról írt Medgyessy bizalmasának, hogy ha Aba Botond elvinné a szakértőit a francia vállalat vezetőivel szervezett találkozóra, akkor nem beszélhetnék meg a kényesebb kérdéseket.

Nem tudni, milyen egyeztetések zajlottak ezt követően a háttérben, de Toll Károly igyekezett mindenkit megnyugtatni, és közölte, csak néhány ember lesz jelen, „Abát csak Danyi és Szonntag kíséri el”. A budapesti találkozó időpontját – ahol a pénzügyi feltételekről eshetett szó – végül március 3-án 13 órára beszélték meg.

A következő évre még intenzívebbé vált az információcsere az Alstom és a magyar fél között: 2005. február végén Toll Károly az ajánlattételi bizottság felépítéséről és működéséről írt részletekbe menően Michael Andersonnak, mivel arról értesült, hogy Aba Botond lesz a gurulószerkezetekre beadott pályázatokat elbíráló bizottság elnöke.

Anderson még az év szep­temberében a lobbistától kért e-mailben biztosítékot az előjelentkezés sikerességére. Rejtett fenyegetést is említett a francia vállalat részéről, s arról érdeklődött, hogy eltekinthetnek-e a harmincéves karbantartási kötelezettségtől, illetve hogy nemleges válasz esetén lehet-e alacsonyabb az ár. Arra is kérte a tanácsadót, hogy azonnal közvetítse Aba Botond kéréseit.

Toll Károly az összefoglalójában később azt rögzítette, hogy beszélt egy „bizonyos személlyel”, aki el tudta intézni, hogy az Alstom ne essen ki a 2-es és a 4-es metróvonal beszerzési pályázataiból.

Medgyessy Péter üzlettársának leveleiből nem lehet arra következtetni, hogy ki az a bizonyos személy. Szintén figyelemre méltó adalék, hogy 2005. április 7-én Quillet az ajánlati felhívás pénzügyi feltételeinek ürügyén írt e-mailjében arra kéri Tollt: győzze meg Aba Botondot, hogy vegye figyelembe az álláspontjukat. Sokat sejtetően hozzátette: „A BKV-vezérnek érdekében áll, hogy az Alstom jól szerepeljen a pályázaton.”

Lepontozni az ellenfelet

Michael Anderson újabb, 2006. márciu­si e-mailjében már arra hívta fel Toll Károly figyelmét, hogy az Alstomnak csak akkor van esélye az első helyre, ha maximumot kapnak az úgynevezett szubjektív pontokra, ám ehhez a Bombardier nevű konkurens vállalatnak az ő pontjaik felét kellene kapnia.

Hozzátette: a „barátaik” – minden bizonnyal a korrupciós ügyben érintett magyar döntéshozók és tanácsadók – feladata a két veszélyes pályázó – a ­Bombardier mellett a Hanwa-Rotem – kiiktatása. Május 8-án Wolff Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója elégedettségének adott hangot, és arról értesítette e-mailben Terence Watsont, az Alstom elnökhelyettesét, hogy

kizárták a Bombardier-t. – Működik a nyomás – fogalmazott, megjegyezve: kapcsolatban marad Abával.

Még a döntés előtt Anderson arról tájékoztatta Medgyessy üzlettársát, hogy egy másik tanácsadó céggel is szerződést kötöttek, illetve módosítanák az AssistConsult Kft.-vel (a Medgyessy Tanácsadó Kft. jogutódjával) kötött kontraktust is.

Ezt azzal indokolta, hogy át kell irányítani a kis vállalathoz befolyó pénzek egy részét, mivel a jelentős összegek mozgása túl feltűnő lett volna a cég méreteihez képest. Hogy más lobbicégek is felbukkantak az ügylet során, azt egyebek mellett az támasztja alá, hogy a háttéregyeztetések folyamán keletkező bizalmas e-mailek egy részéről másolatot kapott az a Lugosi Zoltán, aki a Honfran Kft. ügyvezetője volt.

Erről a lobbicégről azt érdemes tudni, hogy szintén szerződéses viszonyban volt a francia cégóriással.

A Honfran az Alstomnak tetsző módon végezhette munkáját, hiszen a lobbicég jelentős összegeket kapott sikerdíjként a franciáktól.

A Honfran a BKV és az Alstom közötti szerződés értékének a 0,05 százalékát zsebelhette be. A cég valamiért további 420 ezer eurót is kasszírozhatott.

Magyar Nemzet