„Az önkéntes tartalékos rendszer is vizsgázott, most először élesben. Több mint 1400 tartalékost vetettünk be, ennyivel több dolgos kezet tudtunk használni” – fogalmazott Hende Csaba honvédelmi miniszter. Összesen több mint 500 kilométeren kellett védekezni. Tízezrek – katasztrófavédők, rendőrök, önkéntesek – vettek részt a munkában, közülük csaknem hatezer katona. Utóbbiak munkáját köszönte meg a tárcavezető kedden.
Egy nap alatt újabb négy településen fejeződött be az árvízi védművek bontása, a 95-ből már csak 25-ben folynak ilyen munkák, a fővédvonalak 63,4 százalékát visszabontották. Az árvízzel kapcsolatban eddig 1447 lakás és 110 vagyonbiztosítási bejelentés érkezett a biztosítókhoz, a kifizetések már megkezdődtek. „424,8 millió forintos kárt jelentettek be a lakásbiztosításnál, 147,9 millió forintot a vagyonbiztosításnál. Ez idáig 50,5 millió forint lakásbiztosítást és 3,6 millió forint vagyonbiztosítást fizettek ki a biztosítók” – közölte Bakondi György.
Visszaköltözhettek
Sződligetre már visszaköltözhetett a Viktor Speciális Otthon lakói. A fogyatékkal élő embereknek június 5-én kellett elhagyniuk az otthont.
„Elvégeztük a fertőtlenítést és az épületek lakhatóvá tételét – közölte Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott. – Van egy-két olyan rész, ahol a falak száradása miatt csak később tudjuk elvégezni a festési munkálatokat, ezért ezekbe az épületekbe még nem tudnak visszaköltözni, magába az intézménybe viszont igen. Olyan közösségi tereket alakítottuk ki az épületen belül, ahol tudnak lakni a lakók” – fogalmazott.
A magasítás nem gond
A védvonalak magasítása nem jelentett problémát. A vízügyi szakemberek szerint a gond a hullámtérrel van, ezek okozták a mostani nagy árvizet. A hullámterek ugyanis elgazosodtak, több helyre pedig házakat építettek.
„Régen voltak például hajóvontató utak, amelyek szabad, nyílt területek voltak a folyók mellett, ezek nagyon sok vizet tudtak elvenni – fogalmazott Láng István törzsirányító. Ezek beerdősültek, benőttek. Régen voltak jéglevezető sávok, ezek is beerdősültek, benőttek. Tehát eltűntek azok a szabad területek a hullámtereken, amelyeket vissza kellene álltani legelő vagy olyan hasznosítás formájában, ahol az árvíz gyorsan és szabadon le tud vonulni.”
Az elmúlt száz év legnagyobb árhullámában másodpercenként 10 500 köbméter víz hömpölygött a Duna medrében. A folyó majdnem kilenc méteren tetőzött Budapestnél.
