2024. 02. 28. Szerda Ákos, Bátor napja
Jelenleg a TV-ben:

Napi aktuális

Következik:

Napindító 06:50

Belföld

A mai napig nem ért véget a vörösiszap-kálvária

Napra pontosan tizenegy éve, 2010. október 4-én következett be Magyarország eddigi legsúlyosabb ipari katasztrófája, amely az újonnan megalakult második Orbán-kormány első nagy próbatétele volt. A tíz halálos áldozatot követelő vörösiszap-katasztrófa utáni kármentés és a felelősök előállítása azonnal megtörtént, de a bírósági hercehurca a mai napig tart.

  • A mai napig nem ért véget a vörösiszap-kálvária

Tizenegy éve ezen a napon, a déli órákban történt meg minden idők eddigi legnagyobb ipari katasztrófája Magyarországon. Ekkor szakadt át a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyárához tartozó X. számú zagytározójának gátja, amelyből az erősen lúgos, maró vörösiszap ömlött ki, amely majdnem harmincöt kilométer per órás sebességgel zúdult Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településekre. 

 , elpusztítva a térség természeti élővilágát. 

A legnagyobb pusztítás a tározóhoz közelebbi két települést, Kolontárt és Devecsert érte. Az életveszélyessé váló, vörösiszappal szennyezett házakból csaknem négyszáz embert azonnal ki kellett menekíteni, és további száztíz személy kitelepítéséről kellett haladéktalanul gondoskodni. Több százan veszítették el otthonukat, vagyonukat, megélhetésüket. A károsultak száma meghaladta a kilencszáz főt. Az erősen lúgos, maró hatású ipari hulladék több mint ezer hektár mezőgazdasági területet borított el.

A tragédia másnapján Bakonyi Zoltán, a cég vezérigazgatója azt állította az Indexnek, hogy „a vörösiszap nem veszélyes”, sőt nemes egyszerűséggel ártalmatlan anyagnak nevezte a lúgos zagyot. 

Az újonnan felálló kormány október 5-én rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, ahol Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: nem természeti katasztrófa, hanem emberi mulasztás történt. Pintér Sándor a vezérigazgató szavaira reagálva azt közölte: 

ha a cégvezetés szerint nem veszélyes az anyag, javaslom, hogy fürödjenek meg benne.

 A belügyminiszter bejelentette: vészhelyzetet hirdettek három megyében, lehetővé tették a honvédelmi erők bevonását, Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert felhatalmazták a veszélyhelyzetek elhárítására, és intézkedtek az állati tetemek elszállításáról. A hadsereg két laboratóriumi rendszerben is ellenőrizte a sugárterhelést és jóval a veszélyes érték alattinak találták.

Ugyanezen a napon Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár azonnali hatállyal felfüggesztette a Mal Zrt. termelő tevékenységét, egyúttal utasította a kiömlött mérgező iszap tulajdonosát az ajkai térségben megsérült tározó helyreállítására. 

A tragédia után két nappal pedig elvégezték a hatásterület légi felmérését, nem sokkal később pedig környezetinformatikai rendszert hoztak létre, hogy segítse a kármentésben résztvevők munkáját. Október 9-én reggel – tartva egy újabb vörösiszap-áradattól – elrendelték Kolontár teljes evakuálását, a település közepén négy-öt méter magas védőgátat építettek, hogy megvédjék az addig épen maradt házakat egy esetleges újabb gátszakadástól.

Egy héttel a katasztrófa után  a miniszterelnök bejelentette, hogy őrizetbe vették a Mal Zrt. vezérigazgatóját, a vállalatot pedig állami irányítás alá vonják. 

(Ekkor fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy katasztrófahelyzetekben az állam átvehesse a magáncégek irányítását; az első ilyen a Mal Zrt. volt.) A felelősök keresése a tragédia után azonnal elkezdődött. Eredetileg tizenöt ember, köztük Bakonyi Zoltán, a műszaki és a kereskedelmi igazgató, az üzemvezető, a környezetvédelmi felelős és a diszpécser ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt 2012 elején, ám négy évvel később a Veszprémi Törvényszék az összes vádlottat felmentette.

A határozatot a Győri Ítélőtábla 2017 februárjában hatályon kívül helyezte, két évvel később az új eljárásban első fokon a tizenöt vádlott közül tíz bűnösségét mondta ki, közülük az egykori vezérigazgatót és műszaki vezérigazgató-helyettesét letöltendő, hatot felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, egy pénzbüntetést, egy pedig megrovást kapott.

 A 2019. december 13-án megszületett jogerős ítéletben a Győri Ítélőtábla hét vádlott esetében súlyosította az elsőfokú ítéletet, három vádlottat letöltendő szabadságvesztéssel sújtott. Az egykori cégvezetők felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúrián, amely 2020. novemberében ítéletet hozott: börtönben maradnak a felelősök.

Magyar Nemzet

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Így románosítják el ma Nagyváradot

Így románosítják el ma Nagyváradot

Balázs D. Attila író, újságíró Szent László városának elrománosításáról írt mérföldkőnek számító cikket az Országépítő című folyóirat internetes oldalán. A szerző szerint mára nem csak Marosvásárhely, vagy Kolozsvár, de Nagyvárad is „műveleti területnek” számít Erdélyben.

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:50-kor műsorra kerülő Svenkben Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Aktuális kérdések, hétről-hétre! Fontos témák, kivételes vélemények! Minden vasárnap 19 óra 10 perctől órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét, de ez már nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma. Hétfőtől péntekig 20 óra 55 perctől gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A HírFM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99.

Kapcsolódó tartalmak

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!