Fontos a világnap, mert akkor tudunk beszélni konkrétan a Down-szindrómások esetleg specifikus dolgairól, bár ez a mostani mottó pontosan azt jelzi, hogy nem szabad őket, mint csoportot emlegetni vagy kezelni, hanem ők maguk ugye azt szeretnék, hogy őket egyénként, emberként, alkalmasint állampolgárként kezeljék, úgy tekintsenek rájuk, és úgy élhessenek, mint mindenki más.
Az alapítvány több száz Down-szindrómás ügyfélnek támogatja a boldogulását és a társadalomba való beilleszkedést, hogy egy átlagos polgári hétköznapi életet élhessenek. Cili például több helyen is dolgozott már, és együtt él kedvesével, de rengeteget segít az alapítványnál is. Ő azt óhajtja, hogy őt abban támogassuk, abban adjunk támogató szakembert mellé mondjuk egy mentort, vagy egy kísérőt, hogy eljusson mondjuk a lakóhelyéről a munkahelyére, mert bizonytalan a közlekedésben, akkor kap egy támogató szakembert, aki a közlekedésben segít. Kap egy támogató szakembert, aki segít neki beilleszkedni mondjuk egy nyílt munkaerőpiaci munkahelyre.
Van aki bowlingozni akar elmenni, és akkor nem tudja, hogy ott pontosan hogy kell megvenni a jegyet, meg hogy kell felvenni a cipőszalagot. Ugye adódik egy csomó probléma, amit meg kell oldani, amit nem biztos, hogy egyedül. Első alkalom. Másodszorra már lehet, hogy menni fog, vagy ötödszörre már biztos menni fog. Ehhez kell a támogató szakember.
Nemcsak a világnap alkalmából gyűltek össze az alapítvány épületében, hanem egy épületszárny átadása is erre napra esett. A napközi otthon személyre szabott foglalkozásokkal és szolgáltatásokkal fogadja majd az idelátogató fogyatékossággal élő embereket.
A társadalom és a munkahelyek részéről ugyan szükséges az elfogadás és a nyitottság arra, hogy a Down-szindrómás emberek önállóságát elősegítsék, azonban nem vitatható, hogy egyben ajándékok is ők a környezetük számára.
Vannak erre különben vannak nemzetközi tanulmányok, hogy mennyire jót tesz egy piaci munkahelynek, mert most ne egy védett munkahelyre gondoljunk, hanem mint egy bolt, egy kávézó, egy étterem, egy szálloda, ahol emberek dolgoznak, és ha ők ott dolgoznak, az mennyire jót tesz a munkaközösségnek, meg magának a munkahelynek is.
Mi nap mint nap tanulunk tőlük. Egyrészt, mert látható, ők átláthatóak, vagy hogy nem tudnak titkolózni, nem tudják olyan könnyen elrejteni, mint más emberek. Tehát az ember valója, az emberi természet legvalóságosabb mivolta, az minden nap látszik. Nagyon tanulságos.
Számtalan példa létezik arra, hogy ha kinyílik számukra világ, ők is képesek elérni az álmaikat és megharcolni a harcaikat. Mindezt viszont több mosollyal az arcukon teszik, mint egy átlag ember.
