Gordon Gábor, elnök, az Élete mente Alapítvány kuratóriuma: "Idén például Gerendás Péter és Balázsovics Edit fog énekelni, itt lesz Izraelből egy olyan holokauszt-túlélő néni aki magyar származású és itt a gettóban élte át a holokausztot és ő is fog énekelni, egy nagyon kedves és aranyos számot, amúgy az ő fia az egyik leghíresebb komikus és ő is itt lesz vele Budapesten."
A humor igenis fontos szerepet játszik a megemlékezésben, maga Kardos Péter holokauszttúlélő is azt vallja, a humor a túlélés egyik záloga.
Kardos Péter főrabbi, holokauszttúlélő: "Ahogy később a háború után ez gyakran hangot kapott, hiszen ott neves emberek, konferansziék, elmondták az élményeiket, és ez ma már egy morbidnak hat ez a humor, de ez végigkísérte, természetesen itt most nem Auschwitzról beszélek, hogy ott volt humor."
Az élet menete vasárnap a Dohány utcai zsinagógától indul 15 órától és a Keleti Pályaudvar felé veszi az irányt. Innen közel 500 fiatal és 21 holokauszttúlélő fog jelképesen Lengyelországba, Auschwitzba utazni, vonattal. A program nem véletlenül a fiatalokat célozza meg elsősorban.
Szalay-Bobrovnickky Vince, Civil és Társadalmi Kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár: "Ha a történelmet nézzük, az nem egy túl hosszú idő. Ha azt nézzük, hogy még mindig úgy tudjuk, nagyjából 5 ezer holokauszt-túlélő van Magyarországon, ami egy jelentős szám. A másik oldalon pedig azt látjuk, hogy a holokauszt emlékezete és az akkor történtek halványulnak. A fiatal generációk másképp tekintenek rá, mint akár a mi generációnk, ötvenesek, akár nyilván a hatvanas hetvenes korosztály."
A világ 54 országában emlékeznek az élet menetével a második világháborúban a zsidók ellen elkövetett kegyetlenségekre. Ehhez a szövetséghez tartozik Magyarország is, hazánk a nemzetközi szervezet igazgatója szerint az egyik legaktívabb a tagországok között.
Gordon Gábor, elnök, az Élete mente Alapítvány kuratóriuma: "Bátran lehet beszélni erről. Nem kell lehalkulni a zsidó szó kimondásánál, a holokauszt szó kimondásánál, mert ma senki nem felelős azért, ami akkor történt. De ha nem beszélünk róla, akkor a szőnyeg alá van söpörve, nem szánt szándékkal, hanem mert egyszerűen így elhal a dolog, és mi ezt képviseljük, ezt próbáljuk a fiataloknak mondani, és most már a túlélők is azt mondják, nem a borzalmakról kell beszélni, hanem arról, hogy jópáran túléltük."
Az esemény egyértelmű üzenete, hogy emlékezni és emlékeztetni mindannyiunk kötelessége.
