A népszokás szerint augusztusban a frissen aratott búzából készítették el a ropogós héjú cipót, amelyet megáldottak, hogy az egész éves kemény munkának a jövőben is meg legyen az eredménye. Ez a kenyér piros-fehér-zöld lobogóval van átkötve, ezzel emlékezve hazánk gazdag földjeire, aminek a termést köszönhetjük.
Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató: "XVIII. század végéig, augusztus 15-e volt az új kenyér megáldásának a napja és ünnepe. És tulajdonképpen a XIX. század végén, XX. század elején Darányi Ignác vissza akarta hozni a régi aratóünnepeket, és ugye elsősorban a nagybirtokokon voltak ezek a nagyszabású aratóünnepségek. Eleinte nem nagyon sikerült, aztán beindult ez a hagyomány. És olyan érdekes, hogy az új kenyérrel kapcsolatos szokás az a Horthy-korszakban indult el, mégpedig Szegedről. Ami pedig most van, az ország kenyere, az pedig a magyarok kenyere, az pedig 2010-ben Pécsről. Tehát mind a kettő vidéki városból indult el.2
Szent István ünnepe a Horthy-korszak előtt egyházi ünnep volt, majd a Horthy-korszakban vált nemzeti ünneppé.
