A Debrecenben épülő akkumulátorgyár a közbeszéd egyik legfontosabbá vált témája lett a hetekben.
Dr. Tamás János egyetemi tanár a HírTV stúdiójában felhívta rá a figyelmet, nagyon kevesen tudják, hogy van egy TIKEVIR-nek nevezett rendszer a Tiszán, ez a Tisza-Körös átvezetés. E nélkül és a vízügy heroikus munkája nélkül a tavalyi aszály miatt elképzelni is neház mi következett volna be. A Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer kialakításának legfőbb célja éppen az volt, hogy a vízhiányos térségek vízkészletét pótolja.
De hogy kerül ide Debrecen?
Dr. Tamás János elmondta, természetesen a város is érdekelt ebben a vízátvezetésben. A '80-as évek közepén olyan 30 ezer köbméter/napos ivővíz átvezetés történt a városi vízművekbe. A felszín alatti vízbázis mintegy 70 ezer köbméter, ami azt jelenti, hogy mintegy 100 ezer köbméter/nap vízkészlet van a város kezében.
40-50 ezer köbméter, amit naponta felhasználunk, ebből nagyságrendileg ennyi szennyvíz keletkezik, ezt megtisztítják kémiai, fizikai, biológiai módon és így jön létre szürke víz, ami jelenleg a Tócó-patakba folyik be (...) a Tócó, a Kondoros és két ér, ami lefedi ezt a területet. Gyakorlatilag ez a 40 ezer köbméter/nap tisztított víz használat nélkül megy tovább, elengedi a város
- tette hozzá.
A szóban forgó ipari park fejlesztése kapcsán az egyik stratégiai cél az lenne, hogy
az eddig felhasználás nélkül távozó tisztított szennyvízet leválasztanák a Tócóról és bevezetnék az ipari parkokba, ott többszörösen felhasználnák. Így kevesebb tiszított szennyvíz kerül vissza a természetbe, nem kerül sor ivóvíz-felhasználásra, sőt megoldanák a Tócó-patak revitalizációját is.
Dr. Tamás János rámutatott, megtörténik az ivóvízbázis egyfajta fokozott védelme, az ökológiai vízbázis fokozott védelme, és az ipari beruházás is olyan módon kell, hogy megtörténjen, hogy valamennyi környezeti szempontot, hatásvizsgálatban előírt szempontot be kell tartani.
Teljes adás:
KAPCSOLÓDÓ:
CATL: Távolról sem vagyunk környezetrombolók
