Mai első téma az uniós költségvetés volt, amelyről július közepén, immár Brüsszelben folytatódhatnak a csúcsszintű tárgyalások az Európai Bizottság által javasolt együttesen 1850 milliárd euró összegű újjáépítési eszközről és a következő többéves pénzügyi keretről. A megbeszélésen megerősítést nyert, hogy a tagállamok között néhány fontos általános elven kívül kevés kérdésben van közeledés. A V4-ek nemrég Lednicén tárgyaltak a költségvetésről, a miniszterelnök a tárgyalás után mondta el álláspontját.
„Kettő dologról beszélünk. A keretköltségvetés az a szokásos hét évente megalkotandó pénzügyi alapja az Uniónak és van most egy rendkívüli intézkedési csomag, amit a koronavírus válság gazdasági hatásai találtak ki és ami az Unió eladósodásával menne végbe. (…) Azt ismételte már többször meg a miniszterelnök, hogy nem járja, hogy a dél-európai fejlettebb gazdaságok több pénzt kapjanak egy főre számítva, mint a kevésbe fejlett közép-európaiak. A tárgyalóasztalnál, amikor kompromisszum születik, akkor az a kérdés, hogy mennyire sikerül ezt érvényesíteni, de nagyon egyértelműen megüzenték Berlinből, hogy augusztusban már erről a témáról nem akarnak beszélni”
- mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója.
„Ebben rövid idő alatt döntést kell hozni. Ahogy én figyelem a kormánynak a metakommunikációját, nekem úgy tűnik, hogy nemet mond, de közben azért bólint és sokszor el is hangzott, hogy nem akar Magyarország és Közép-Kelet Európa egy akadálya lenni mindenféle pénzügyi megállapodásnak. (…) A számokból nehéz nem látni és ezzel maga a miniszterelnök is büszkélkedni szokott, hogy a koronavírus nem Magyarországot és nem ezt a régiót érintette a legsúlyosabban. Ebből viszont az is következik, hogy ha Spanyolországot és Olaszországot sokkal erősebben érintette egészségügyileg és ezért gazdaságilag is, akkor indokoltabb, hogy több forrás jusson oda”
- vélekedett a Political Capital ügyvezető igazgatója, Krekó Péter.
Teljes műsor:
HírTV
