Meg kell állítani a gátlástalan börtönbizniszt a kormánypártok szerint.
A szabályozás megváltoztatásáról Orbán Viktor beszélt az évindító sajtótájékoztatóján. A Magyar Helsinki bizottság is reagált, ők viszont úgy látják, hogy egyedül a kormány hibája, hogy sok pénzt kell fizetni az államnak. Ezeknek a kártérítéseknek a közös pontja, hogy azért perelnek a már szabadult vagy hamarosan szabaduló rabok, mert emberhez méltatlan elbánást kaptak megítélésük szerint a börtönökben– vezette fel az első témát a műsorvezető.
Kósa András ehhez azt fűzte hozzá, hogy meghatározott az, hogy egy fogvatartottra hány négyzetméter jut, valamint egyre inkább az a cél, hogy ne zsúfoljanak össze sok rabot egy cellába. Kovács András az elhangzottakhoz hozzátette, hogy mivel Magyarország az Emberi Jogok Európai Bíróságának a tagja, ezért ugyanazok a szabályok vonatkoznak ránk is, mint bármely más tagállamra.Az Origó munkatársa hangsúlyozta, hogy a kártérítési perek ügye véleménye szerint alapvetően a jogállami és emberjogi felfogásoknak az ütközése.
Úgy látja, hogy a magyar társadalom többsége azzal ért egyet, hogy aki életellenes bűncselekményt követ el, az tettéért a legsúlyosabb büntetést kapja.
Erre példa jelenleg a győri gyermekgyilkosság.
A Népszava azon cikke is górcső alá került a mai műsorban, amely azzal foglalkozott, hogy 100 nap türelem helyett kivéreztetné a miniszterelnök a fővárost. A kormány nemrégiben ugyanis új célterületeket jelölt meg, hogy hol használnák fel az uniós forrásokat. Az ellenzéki lap cikke pedig sokkalta a leszakadó térségekre jutó támogatásokat a Budapestre jutó támogatásokhoz képest.
Kovács András ezzel kapcsolatban elmondta, hogy meglepődött Jávor Benedek azon kijelentésén, amelyben a Párbeszéd Magyarországért politikusa azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy csoportosítsák át a hátrányos helyzetű térségekből a forrásokat a fejlettebb városokba. Ez ugyanis szerinte ellent mond a korábbi nyilatkozataiknak.
Arról azonban csend van, hogy a plusz pénzeket mire fordítanák.
Kósa András erre azt felelte, hogy senkin sem beszélt arról, hogy a leszakadó térségek ne kapjanak támogatást. Az ellenzék a korábbi évek látványberuházásai ellen emelte fel a hangját, amelyek nem szolgálták érdemben a vidéki lakosság boldogulását. Kiemelte, hogy az ország GDP-jének a 40 százalékát Budapest és térsége termeli meg. A forrásátcsoportosításokkal további gazdasági növekedést és fejlődést lehetne elérni véleménye szerint.
Teljes adás:
Hír TV
