A Karolinska Intézet Nobel-közgyűlése úgy döntött, hogy az 2023-as orvostudományi Nobel-díjat közösen ítéli oda Karikó Katalinnak és Drew Weismann-nek, azáltal, hogy kutatómunkájuk során olyan nukleozid-módosításokat fedeztek fel, amelyek lehetővé teszik hatékony mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését a Covid-19 ellen.
A rangos elismerés kapcsán Jakab Ferenc elmondta, az mRNS-technológiával Karikó Katalin nagyon régóta dolgozott, az egész pályafutását szinte arra tette fel.
Áttörést jelentett ez, mind a molekurális biológia, de leginkább az orvostudomány és bizonyos betegségek kezelésében
- mutatott rá a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese.
Velkovics Vilmos műsorvezető felvetésére, ha nem lett volna a Covid, akkor is megkapta volna-e Karikó Katalin a Nobel-díjat, a professzor úgy vélekedett, biztosan akkor is részesült volna benne, bár lehet, hogy nem most, hiszen - tette hozzá - a koronavírus egy lehetőség volt arra, hogy ennek a technológiának a széles körben történő alkalmazását bevessék.
Ezt az mRNS-technológiát előzetesen már más betegségek gyógyításában is használták (...) számos irányban kinyitotta azt az aspektust, ami lehetőséget ad a különböző súlyos betegségek gyógyítására, de tény és való a Covid-járvány volt az, ami ténylegesen megnyitotta az utat a technológia irányába
- jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy miért került korábban többször is hullámvölgybe Karikó Katalin karrierje, Jakab Ferenc kifejtette, annak hátterében az áll, hogy az elmúlt évtized a humán genomról szólt (...) az RNS és az mRNS alapú technológia háttérbe szorult (...) Karikó Katalin kiállt folyamatosan az álláspontja mellett (...) sok esetben az egyetemen, a tudományos közösségben nem fogadták el a nézeteit, ő azonban kitartott és folytatta a kutatásait.
Teljes beszélgetés:
