A Kúria 2018 májusában felmentette az úgynevezett „orosz kémper” vádlottjait, a Legfőbb Ügyészség pedig nemrégiben nyilvánosságra hozta a vádirati tényállást. Korábban a stúdióban már több nemzetbiztonsági szakember elemezte az ügyet, főleg biztonsági szempontból. De van a dolognak egy másik vetülete is: a kémperben, ha a kémkedés vádja nem is bizonyítható, erkölcsi szempontból mindenféleképpen „ráég” az elkövetőkre a hazaárulás vádja. Ez is büntetőjogi kategória, államellenes cselekménynek minősül.
Földi-Kovács Andrea műsorvezető felvetette: a kúriai ítélet lehetővé teszi-e, hogy ugyanezen gyanúsítottak esetében más vádpontban elinduljon egy újabb per?
A kiszivárogtatás is bizonyított volt
Szánthó Miklós a kérdésre reagálva kifejtette: most az eljárás – jogi értelemben – jogerősen, végérvényesen lezárult. Szintén államellenes bűncselekmény volt a vád a kémkedés ügyében. A bíróság – szerinte hibásan – azt állapította meg, hogy maga a tényállás nem valósult meg. A kémkedés ugyanis egy cselekménysorozat, ami az információ megszerzésétől a kiszivárogtatásáig tart. Ez utóbbi elemet, a kiszivárogtatást a bíróság nem látta megalapozottnak. Felmentette a vádlottakat, holott a NBH belső jelentéseiben is az áll, hogy a kiszivárogtatás bizonyított, Galambos Lajosnak az oroszokkal való kapcsolata tény – emelte ki az Alapjogokért Központ igazgatója.
"Szürreális, abszurd helyzettel állunk szembe"
A bíróság sem tagadta azt a tényt, hogy az NBH épületébe 2007-ben orosz kémek érkeztek és magyar tiszteket hallgattak ki. „Összességében egy olyan szürreális, abszurd helyzettel állunk szembe, hogy egy NATO-szövetséges ország – Magyarország – egy nem NATO-szövetséges ország titkosszolgálatához, az orosz FSZB-hez fordult, ráadásul olyan aljas módon a Gyurcsány-Szilvásy korszakban, hogy egy másik NATO-szövetséges állam – Bulgária – logóját használták fel fedő sztoriként” – fogalmazott Szánthó Miklós.
2010 előtt nem a magyar érdek érvényesült
Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint nagyon súlyosan sérültek a magyar érdekek. A történtek miatt a magyar-amerikai kapcsolatok súlyos veszélybe kerültek. A mostani magyar kormány a nyugati integrációt szem előtt tartva kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik úgy Washingtonnal, mind Moszkvával, mind a világ összes nagyobb hatalmával. A 2010-et megelőző korszakra láthatóan az a jellemző – egyéb ügyekből kifolyólag is, például, amikor a MOL-ba beengedték az oroszokat –, hogy nem a magyar érdek érvényesült. Hol Brüsszel, hol Washington, hol Moszkva felé játszottak – mondta Szánthó Miklós.
Orbán Viktor korábban úgy fogalmazott: az aktuális magyar külpolitikai érdek akkoriban mindig egy adott nagyhatalom aktuális érdekeihez igazodott. „Az Orbán-kormányt az különbözteti meg az elődjeitől, hogy a különböző integrációs, szövetségi rendszereket azt nem önmagukban való célként, hanem egy eszközként fogja fel ez a kormány. Eszközként a magyar érdek érvénybe juttatására” – mondta Szánthó Miklós.
Nem azért vagyunk az unió tagjai, nem azért vagyunk a NATO tagjai, mert szeretjük az Európai Unió logóját, zászlóját, hanem mert az a magyar érdek. 2010 előtt pontosan ez a megfontolás hiánya jellemezte a külpolitikát. Ott pedig azt mondták, hogy azért fontos az uniós tagság, hogy az unió tagjai legyünk. Az, hogy azon belül mi a magyar érdek, már másodlagos volt
–tette hozzá az Alapjogokért Központ igazgatója.
Hír TV
