A nemzetközi tanulói teljesítménymérés programot, azaz a PISA-t a 90-es évek végén hívta életre a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. A felmérés célja elsősorban a mindennapi életben használható tudás vizsgálata, a teszt azt méri a diákok, hogyan tudják alkalmazni a matematikai, a természettudományi műveltségüket és szövegértést. A három évvel ezelőtti 2015-ös adatfelvétel alapján készített eredmények nagy vihart kavartak miután kiderült a magyar diákok teljesítménye mind három területen romlott vagy stagnált, a ma közzétett, tavaly készített felmérésen alapuló adatok viszont azt mutatják javítottak a magyar diákok.
A PISA mérések alapján szakemberek is vonnak, vonhatnak le következtetéseket az egyes országok oktatási rendszerének sikerességére vagy sikertelenségére, önök minek tulajdonítják a magyar diákok javuló eredményeit most? - kérdezte Földi-Kovács Andrea.
Maruzsa Zoltán elmondta, hogy összetett kérdés révén az elemzéseket lefolytatják majd, amire kifejezetten büszke az az, hogy jól láthatóan csökkent a családi háttér szerepe a felmérések alapján. 19 százalékos mértéket állapított meg az OECD, amely 2009-ben még 26 százalék volt és azóta folyamatos csökkentést mutat, ami többek között rámutat arra, hogy az állami fenntartásba vételnek köszönhetően megszűnt az a reláció, hogy gazdag településnek jó iskolája van, szegény településnek rossz iskolája volt, ez messze összefügg adott településen a családi háttérrel.
Megszűnt vagy azért van még mit javítani ezen a területen? - érdeklődött Földi-Kovács Andrea műsorvezető.
Egy olyan folyamat indult el, aminek köszönhetően csökken ez a hatás, most is OECD átlag feletti Magyarországon a család, a családi háttér szerepe. Ez nulla nem is szabad, hogy legyen hiszen tökéletesen uniformizált oktatást a kommunisták is csak akartak volna, mi meg nem olyat szeretnénk, bár tény és való, hogy olyat sem, ahol pedig ennyire nagyok a különbségek, de ezen a téren, nem mi állítjuk, hanem a mérés azt mutatja, hogy igenis van eredménye a fejlesztéseknek, a beavatkozásoknak és a magyar iskolarendszernek a hátránykompenzációs szerepe javult, ezt mutatják a mérések.
- mondta Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár.
Hír TV
