A beszélgetés előtt Brüsszelből jelentkezett az uniós csúcs legfrissebb híreivel Zöldhegyi Katalin, a Hír TV tudósítója.
Mi az, ami a leginkább megosztja a tagállamokat – kérdezte Földi-Kovács Andrea műsorvezető.
Zöldhegyi Katalin elmondta, hogy a következő hét évre 1100 milliárd eurót, 370 ezer milliárd forintot kell elosztani a 27 tagállam között. Ami a leginkább megosztja a tagállamokat, az az, hogy a britek kilépésével kevesebb pénz kerül az Európai Unió kasszájába, ugyanakkor az EU olyan költséges feladatokat vállal fel, mint a migráció kezelése vagy a klímavédelem. A másik feszültségforrás a kohéziós források csökkentése, amely leginkább a fejlesztéseket és az agrártámogatásokat érintené. A költségvetés jelenlegi tervezetével a szegényebb országok járnának rosszul. Ráadásul sajtóértesülések szerint a források elosztását olyan feltételekhez kötnék, mint a jogállamiság – hangzott el.
Földi-Kovács Andrea azt a kérdést szegezte Kovács Zoltánhoz, hogy Magyarország milyen pozíciót foglal el az uniós költségvetési vitában, mely területek élveznek prioritást a magyar érvrendszerben.
Józan, pragmatikus pozíciót vett fel az ország, a miniszterelnök nem először részese egy ilyen büdzsé megalkotásának – hangsúlyozta az államtitkár. Kiemelte, hogy a legfontosabb elv az igazságosság kérdése, azzal tisztában vannak, hogy Brexit és a klímavédelem miatt szükség van új forrásokra. Azonban sem a kohéziós források elvonásával, sem azzal nem értenek egyet, hogy a szegényebb országoktól csoportosítanának át gazdagabb országokhoz összegeket.
Kovács Zoltán szerint le kell fektetni az alapelveket a feltételek szabását illetően is, mert jelen pillanatban annak a keretei és kritériumrendszere nincs meghatározva. A feltételek szabása gyakorlatilag egy politikai ostor, ez pár éve jól látható mind Magyarország, mind Lengyelország esetében, hiszen a hetes cikkely szerinti eljárás és a jogállamiság elvének használatával a két ország ellen „boszorkányüldözés” folyik.
Idehaza közben megkezdte az Országgyűlés az úgynevezett börtönbiznisz felszámolásáról szóló javaslatoknak a vitáját. A téma a nemzeti konzultációban is szerepel, de a bevándorlóknak járó kártérítés jogosságáról is tesz fel kérdést a kormány a választóknak – vezette fel a második témát Földi-Kovács Andrea.
Kovács Zoltán az utóbbi felvetésre válaszul felidézte a két bangladesi migráns ügyét, akiket külföldről finanszírozott szerveztek karoltak fel. Azóta a két, hazánkba illegálisan érkezett bevándorlónak nyoma veszett. A bíróság nekik akkor tízmillió forintot ítélt meg, azonban arról sincs információ, hogy azt az összeget ők megkapták-e vagy sem.
Az államtitkár szerint annak beláthatatlan következményei lennének, hogy a Magyarországra, Európába illegálisan érkező bevándorlók bármilyen jogi vélelem alapján kártérítés járhatna.
A nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár arról is beszélt, hogy Magyarország hármas védelmi vonalat húzott, hiszen megerősítette a határkerítést, amelynek védelmét is megerősítették katonák és rendőrök által, a harmadik intézkedés pedig a jogi határvédelem volt.
Az összes olyan jogi kiskaput, amely lehetővé teszi a külföldről pénzelt szervezeteknek a "megélhetést", illetve azt, hogy azok Európában illegálisan tartózkodó bevándorlóknak bármilyen címen kártérítést vívjanak ki, az teljes mértékben elfogadhatatlan.
A beszélgetés harmadik témája az a memorandum volt, amelyet Orbán Viktor az EPP-hez intézett, azonban arra még nem érkezett érdemleges válasz.
Teljes beszélgetés:
Hír TV
