A színházi rendszer államosításaként értékeli az ellenzék azt a törvényjavaslatot, amely átalakítaná az intézmények finanszírozását. A tervezet, amelyről már szerdán szavazhat a parlament kimondja, hogy van állami működtetésű, önkormányzati működtetésű és vegyes működtetésű színházi forma, ez utóbbinál az államnak és fenntartónak meg kell egyeznie a működtetés feltételeiről, ami viszont nem sértheti a művészi szabadságot. A javaslatnak ezt a pontját több társulat is úgy értelmezte, hogy a kormánynak a jövőben vétójoga lesz az önkormányzati kőszínházak igazgatói kinevezéseiben. Az állam egyébként csak a fővárosi színházakat évente több mint 3 milliárd forinttal támogatja.
Ön ugye filmes területen már átélt egy hasonló változást, most egy rövid üzenetben pánikkeltésről beszélt a kulturális törvénymódosítás kapcsán, miért? – kérdezte Földi-Kovács Andrea.
Én átéltem, sőt szereplője is voltam a 2010-11-es eseményeknek, mikor egy teljesen átláthatatlan, kusza, ellenőrizetlen filmfinanszírozási rendszert fölváltott egy másik és ugyanazok a hivatásos hüppögők hüppögtek akkor is a leghangosabban, akik most, majd a rendszer kiderült, hogy működik, nagyon jól működik, átlátható, tiszta, kiszámítható. Remek filmek készülnek, rengeteg nézővel, most már számos díjjal. Nagyon érdekes, hogy most azok, akik a legjobban ócsárolták akkor a rendszert, Andy Vajna sajnálatos halála után a legfájdalmasabban sírtak. Tehát azért nem igazán korrekt a dolog és akkor is egy új rendszer került bevezetésre és temették két évig azt és amit akkor Andy Vajna kiállt, mint kormánybiztos és aki makacsul, de átalakította ezt a rendszert, elviselt akár személyében, akár intézményeiben az elég erős volt
- mondta Kálomista Gábor, a Thália Színház főigazgatója.
Kapcsolódó anyagaink:
Az ellenzék a kultúra szabadságát félti
Papadimitriu Athina: Szexuálisan zaklatták a lányomat a Színművészeti felvételijén
Hír TV