A próbaszavazáson huszonkettőből tizenhét tagállam voksolt a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) korábbi vezetőjére, akit az EU másik társjogalkotó szervezete, az Európai Parlament már korábban határozott támogatásáról biztosított.
„Laura Codruta Kövesi rendkívül megosztó személyiség Romániában. Míg a lakosság körében a népszerűsége elég magas, és a mostani ellenzéki pártok körében ő az egyik legnépszerűbb tisztviselő, addig a mostani kormánypártok támogatói azok úgy tekintenek rá, mint aki átgázol mindenféle szabályon és nem veszi figyelembe a nemzeti törvényeket”
– nyilatkozta a politológus, aki szerint a román ellenzéki pártok és Claus Iohannis is szinte „személyes győzelmükként ünneplik”, „sztárként beszélnek Codruta Kövesiről”. A kormánypártok szerint pedig a román titkosrendőrséget és a főügyészséget annyira összehozta Codruta Kövesi, hogy Romániában immáron a hatalmi ágak szétválasztása nem is érvényes – tette hozzá a szakember.
Hogy a közelmúltban Codruta Kövesi idegen érdekek mentén került a romániai DNA élére, azt senki nem mondja ki, de létrehozott korrupcióellenes ügyészség napvilágra került túlkapásai és visszásságai miatt rengeteg bírálat érte, mondta Illyés Gergely, majd a folytatásban kifejtette, hogy politikailag elfogultság is tetten érhető volt az intézmény működésénél.
„Nem az számított, hogy milyen ügyet tesznek elé az ügyészek, hanem az, hogy az politikailag éppen melyik oldalnak kedvező, vagy hátrányos volt”
– húzta alá a politológus.
Egy új intézmény élén Codruta Kövesi brüsszeli jövőjét firtató kérdésre Illyés Gergely véleménye az volt, hogy valószínűleg nem pusztán a főügyészen fog múlni az általa vezetett intézmény irányvonalának a kérdése, mert a tagállamok is egy-egy ügyészt delegálhatnak a testületbe.
