Ha nem változik az Európai Unió akkor hosszabb távon a szétesés sem kizárható – írja legfrissebb tanulmányában az Alapjogokért Központ. A kutatóintézet szerint az Európa Parlamenti választás fontos csata volt a hosszúra nyúló civilizációs háborúban. De a legsúlyosabb viták, politikai harcok még hátra vannak.
Az egymással szembenálló politikai körök abban egyetértenek, hogy az Unió válságban van. Kérdés azonban, hogy a várható reformok a föderalistáknak, vagy a szuverenistáknak kedveznek majd.
Arra a kérdésre, hogy pusztán a szuverenista, vagy a föderalista víziók kettőséből lehetne-e választani, Fricz Tamás elmondta:
„Ez a vita a kezdetektől meghatározza az Európai Unió történetét. Korábban közösségnek nevezték, meg Közös Piacnak, de lényegében ezt a 67-68 éves történetet meghatározza ez az ellentét. Már a kezdeteknél ott volt ez.”
A folytatásban a politológus kifejtette:
az alapító atyák között például ott volt a kozmopolita világpolgár Jean Monnet, aki Roosevelt és a Népszövetség tanácsadójaként is tevékenykedett, „nagyon fontos banki körökkel is jó kapcsolatokat ápolt”, tehát abszolút globalista emberként már 1950-ben, az Európai Szén- és Acélközösség megalapításakor, azonnal egy „szuper föderális államot” akart. Szerinte ennek a „szuperállamnak” a nemzeteknek már akkor alá kellett volna vetniük magukat. Vele szemben vannak a „másfajta” alapító atyák, Schuman, vagy Adenauer – a későbbiekben De Gaulle –, akik viszont ezt ellenezték és a nemzetállamok önállóságára törekedtek.
Mindez azért történhetett így, mert:
„a nemzetállamoktól még nem találtak ki magasabb egységet, olyan nemzetközi egységet, ahol még lenne identitás, ahol lenne még szuverenitás. Tulajdonképpen az Európai Unióban a tagállamok még soha nem adták át a szuverenitásukat a Bizottságnak, amely a nemzetek fölött állna, sőt ezt az európai szuperállamot testesítené meg”
– nyilatkozta az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója.
A nemzetállamok zöme a mai napig ragaszkodik a szuverenitásához. Itt tapasztalni egy törésvonalat Nyugat- és Kelet-Európa között – mondta a politológus.
A műsor folytatásában Fricz Tamás arról beszélt, hogy Alapszerződés módosítása nélkül érdemi, komoly reformokat nem lehet majd meghozni Európában. „Jelen pillanatban én úgy érzem, hogy egy patthelyzet alakult ki” – nyilatkozta a szakember.
Hír TV
