Velkovics Vilmos azon kérdésére, akkoriban miért tartották fontosnak az ügy titkosítását Fazekas Géza elmondta: elsősorban azért, mert egymásnak ellentmondó bírói ítéletek születtek az ügyben. Először egy marasztaló ítélet született, melyet hatályon kívül helyeztek, aztán egy felmentő ítélet született.
Az ügyészség álláspontja azonban az, hogy ez ami történt és amit a vád tartalmaz, kimeríti a kémkedés bűncselekményét
- fogalmazott.
Fazekas Géza kifejtette, az ügyészség azokat a tényadatokat, melyet a bíróság elé tárt, a feloldással a nyilvánosság elé is tárta.
Kiemelte, a bíróság jogerős ítélete, mely felmentést eredményezett, alig tért el a vád tényállásától. Azt a megállapítást, hogy az NBH épületében, bolgár fedésben orosz titkosszolgák dolgoztak és poligráfos vizsgálatot végeztek magyar titkosszolgálati tiszteken, a bíróság sem tagadta. Bizonyos jogkérdésekben volt ellentét a vád és a bírói ítélet között.
Hozzátette: az ügyészség végigvitte azokat a jogi fórumokat, ahol büntetőeljárás keretében ezt a kérdést meg lehet vizsgálni, első- és másodfokon, majd ezeket követően felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a Kúrián.
A szóvivő elmondta, a perújítási eljáráshoz új bizonyítékot kellene szolgáltatni az ügyészségnek.
Az ügyészség úgy ítéli meg, hogy minden bizonyítékot elé tárt a bíróságnak, amely alapján ez a bűncselekmény kimeríti a kémkedés bűncselekményét
- fogalmazott.
Hír TV
