Erős Kinga a beszélgetés elején leszögezte, úgy gondolja:
„Ha a NAT egészét nézzük, akkor mégis csak azt kell mondjuk, hogy egy csomó üdvös dolog történt a NAT-ban, amiről nem esik említés.”
Ami Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke számára egy érdekes dolog, hogy első sorban a humán területekkel kapcsolatos változtatások verték ki a biztosítékot, míg más területekről nem is feltétlenül esett eddig szó.
A magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem oktatása kapcsán azt is megjegyezte, hogy a NAT a kerettantervvel függ össze, így azzal együtt kell értelmezni.
Ami a „névdobálózást” illeti, egy részét indokoltnak érzi, hiszen egyes alkotók munkássága, több mint negyven évig nem volt a Nemzeti Alaptanterv része, generációk nőttek fel úgy, hogy nem hallottak egyes írókról.
Erős Kinga arra is válaszolt, miért is fontosak az egyes életművek, életutak, valamint az, hogy az adott műveket és keletkezésüket a megfelelő korok szerint értelmezzük. Véleménye szerint ez az irodalom egyik szépsége és nagyszerűsége, valamint az, hogy egyes esetekben akár az író emberi gyengeségei is előtérbe kerülnek.
A Magyar Írószövetség elnöke ugyanakkor hiányolja a női szerzőket, illetve Jókai Anna életművét is. A kortárs írók és kortárs irodalom oktatása kapcsán pedig az esetleges személyes párbeszéd lehetőségét emelte ki az írókkal.
„A NAT egy nagy iránycsapás tulajdonképpen, de az apró részletek a kerettanterven múlnak és ugye az ördög a részletekben rejlik, szokták mondani, de most vegyük jóindulatúan ezt az állítást.”
Majd tovább folytatta gondolatmenetét:
„Természetesen a kerettanterv feladata az, hogy árnyalja a képet és várjuk meg, hogy legyen egy kerettanterv és utána mondjunk róla véleményt.”
Hír TV
