30 éve, az iráni iszlám forradalom óta nem volt olyan feszült a helyzet az Egyesült Államok és a perzsa ország között, mint most. Teheránban milliók gyászolták a pénteken Irakban likvidált Kászim Szulejmáni-t. Az iráni gárdaparancsnok miatt a közel-keleti ország vezetői bejelentették, hogy nem marad el a bosszú. Az iraki parlamenti képviselők megszavazták, hogy valamennyi külföldi katonának, így az amerikaiaknak is távozniuk kell az országból. Donald Trump a döntés után azt mondta Washington több milliárd dollár megfizetésére kötelezi Bagdadot, ha a katonáknak valóban el kell hagyniuk Irakot.
Mi a perzsák logikája, ők nyilván bosszút akarnak állni, valamiféle ellencsapást fognak végrehajtani erre jön egy erősebb csapás és így tovább, szóval a vége lehet egy all in, egy teljes háború? – kérdezte Velkovics Vilmos, műsorvezető.
Ez abból a szempontból érdekes, hogy a nyerő lapok az Egyesült Államok kezében vannak, tehát az amerikaiaknak a térképén az összes szíriai, iráni, hesbollah stb. támaszpont rajta van, Irak, Irán összes fontos létesítménye be van nekik kalibrálva. Egyébként mind két országban nagyon magas volt eddig a társadalmi elégedetlenség, hiszen tömegtüntetések voltak Iránban az olajáremelés miatt, ott 1500 halottat számoltak össze, Irakban 300 halott volt. Az iraki tüntetések jelentős részének volt komoly Irán ellenes felhangja, tehát Amerikát nem akarják látni külső szereplőként akkor Irántól is távol tartanák magukat, tehát nagy a belső elégedetlenség. Hiába Kasszán Szulejmáni halála összerántotta őket, belpolitikai szempontból egy egységpontot képezett, ma Irakban tüntetésen Iránt szidni nyilván nem fogja senki, de bármely gazdasági szankció az olyan állapotba sodorhatja Irakot és Iránt is, hogy az a rendszernek a létét veszélyezteti
- mondta Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója
Hír TV
